Alma varasodás

A betegséget először Svédországból közölték 1819-ben. Varasodásnak, illetve régebbi elnevezésében fuzikládiumnak is szokták nevezni. Az alma egyik legfontosabb betegségekét tartják számon. Magyarország egyes területein csapadékosabb években súlyos károkat okozhat. Legfontosabb gazdanövénye az alma.
A betegség neve: Az alma ventúriás varasodása
A kórokozó tudományos neve:  Venturia inaequalis (Cooke) G. Winter 1875
Pszeudotéciumos gomba. Konídiumos alakja: Spilocaea pomi Fr. ex. Fr.
Fertőzési forrás: Előző évi talajra hullott fertőzött levelek.
Betegség leírása, tünetek
A tünetek a leveleken, virágokon és a gyümölcsökön jelennek meg. A leveleken a tünetek először a levél színe felé domborodó foltok formájában jelentkeznek, majd később a foltokon, a levél színén és fonákján bársonyos, barna konídiumtartó gyep jelenik meg. Végül a folt elhal és szürkésbarna lesz. A fiatal gyümölcsökön a kórokozó barna konídiumtartó telepeket képez, melyek jellemzően 5-10 mm átmérőjűek. A fertőzés előre haladtával ezek a foltok parásodnak, varasodnak, a gyümölcs felülete egyenetlenné válik, berepedezik, gyakran féloldalassá válik. A varas részeken idővel más gombák is megtelepszenek. A fejlettebb, idősebb gyümölcsökön a konídiumtartó gyep kisebb, a foltok csak pár milliméteresek.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
A pszeudotéciumok tavaszra érnek be, majd az epidermiszen keresztül behatolnak a levélbe. A pszeudótéciumokból az aszkospórák csak akkor szóródnak ki, ha a levél átnedvesedett. Ehhez legalább 10mm csapadék szükséges. Legnagyobb mennyiségben az aszkospórák rügypattanástól virágzásig szóródnak majd június végétől ez fokozatosan csökken (2°C alatti hőmérsékleten a szóródás hátráltatva van). A szárazság késlelteti vagy akadályozza a folyamatot. Az aszkospórák légmozgással terjednek a növényrészekre, a kedvezőtlen körülményeket jól átvészelik. Az aszkospórák csíratömlő fejlesztésének tehát hosszantartó vízborítottság és alacsony hőmérséklet kell. A betegség lappangási ideje a hőmérséklet emelkedésével csökken. A kórokozó micéliumokat fejleszt, melyekkel áthatol a levél kutikuláján és konídiumokat fejleszt. A konídiumok esőcseppekkel terjednek. Az aszkospórák és konídiumok környezeti igényei hasonlóak.


Védekezés
Lehullott levelek összeszedése, megsemmisítése vagy lebomlásuk segítése nitrogén tartalmú műtrágyákkal, talajba forgatás. A legfontosabb az aszkospórák kiszóródásának megakadályozása, ezért egérfül és bimbós állapotban, közvetlenül virágzás előtt majd sziromhullás után június végéig védekezni szükséges. A konídiumok fertőzésének megakadályozása érdekében a kezeléseket július elejétől érdemes folytatni. Engedélyezett hatóanyagok: difenokonazol, tetrakonazol, tribázikus réz szulfát, tebukonazol, kálium-hidrogénkarbonát, fluxapiroxad, ditianon, piraklostrobin. Réz-hidroxiddal a kezeléseket preventív (megelőző) jelleggel, rügypattanástól zöldbimbós állapot végéig lehet védekezni. Érdemes mindenképpen beiktatni ősszel és tavasszal egyaránt a lemosó permetezéseket réz tartalmú szerekkel.