Selyemmályva

A rendkívül fajgazdag, mályvafélék családjába (Malvaceae) tartozó selyemmályva (Abutilon theophrasti) őshazája valószínűleg Kína. Az egyéves selyemmályva általában a kapás kultúráink jelentős versenytársa, hiszen ezek teret engednek kezdeti fejlődésének. A fényért folyó versengésre hosszanti növekedéssel válaszolva akár a 3 méteres magasságot is elérheti. Terjedését nagy maghozama segíti.

Alaktana

Sziklevele a háromszögtől a kereken át a szív alakig változhat, ép szélű. A sziklevél alatti szárrész gyakran kékes, molyhos. A lomblevél hárs levélre emlékeztető, de vaskos és ugyancsak bársonyosan molyhos, széle csipkézett. A virág külső csésze nélküli, sziromlevele sárga. Általában egyesével vagy ritkán kettesével, hármasával ülnek a levelek hónaljában.

Az Ujvárosi-féle életformarendszer szerint nyár elején csírázó, ősszel magot érlelő (T4) gyom. A selyemmályva magvainak optimális csírázási hőmérséklete 20-25 °C, így általában májusban kezd csírázni, de egy vegetáció alatt másod- és harmadkelésre is lehet számítani. Akár 10 cm mélyről is képes előtörni.

Előfordulása

A selyemmályva kedveli a nedves, tápanyagokban gazdag, homokos vályogtalajokat. Elsősorban a kapás kultúrákban képes kifejlődni, de a borsó és burgonya állományokban is számottevő a jelentléte. Az országos szántóföldi gyomfelvételezések eredménye szerint a selyemmályva a kukoricavetésekben egyre gyakoribb, borítási értéke megközelíti az 1 százalékot. A cukorrépa állományok betakarítását is megnehezíti.

Kártétel, védekezés:

A nehezen irtható gyomnövények közé tartozik. Hazai kísérletek szerint a kukorica termésmennyiségét mintegy harmadával képes csökkenteni a selyemmályva. A szója és cukorrépa állományokban a terméskiesés már kisebb gyomborítás esetén is jelentős, ezek a kultúrák tehát érzékenyebbek a selyemmályva elszaporodására. A faj allelopatikus hatású.

Adott terület gyommentesítési programjában a talajművelés, a vetésváltás és a herbicidhasználat mind fontos elem. Ha elég mélyre forgatjuk szántással a magokat, akkor csökkenő csírázással számolhatunk. A koraőszi talajműveléssel még csírázásra késztethetjük a magállomány egy részét, ami más talajmunkák során, vagy télen elhal.

A selyemmályva számos gyomirtó szerre fokozottan érzékeny, de a több hullámban megvalósuló csírázása miatt a tartamhatás fontos szempont. Az alapkezelések hatása változó a kiszámíthatatlan csapadékviszonyok miatt. Állománykezelés formájában több jó hatású termék is rendelkezésünkre áll, a hormonhatású herbicidek közül, vagy a szulfonil-karbamid csoportból.