Repcedarázs

A repcedarázs igen elterjedt, rendszeres és nagyon jelentős kártevője a keresztesvirágú növényeknek.

A kártevő tudományos neve: Athalia rosae (Tenthredinidae)

A kártevő tápnövényei és kártétele:

A keresztesvirágúak családjába tartozó növényfajokat fogyasztó repcedarázs a termesztett növényeink közül tavasszal leginkább a mustárt fogyasztja, nyáron keresztesvirágú gyomokat, ősszel pedig a repcét. A zöldtrágya növények közt, zöldítési keverékekben is gyakran megtalálhatók a keresztesvirágúak, így ezekben az állományokban is elszaporodhat a kártevő.

A fiatal álhernyók eleinte csak hámozgatást végeznek, de az idősebb lárvák már a leveleket, rügyeket, virágokat, becőket lyuggatják, karéjozzák, meglehetősen falánk módon. A kártétel következtében olykor csak a vastagabb levélerek maradnak vissza. A levélrágás gyors lefolyású, a lárvák tömeges megjelenése esetén tarrágás is bekövetkezhet. A legsúlyosabb kárt az őszi káposztarepce fiatal, néhány leveles növényein okozzák, a nagy levélvesztéstől az állomány megritkulhat, vagy akár ki is pusztulhat.

A kártevő életmódja, megfigyelése:

A repcedarázs Magyarország éghajlatán 3 nemzedékes. A kártevő a telet a talaj fölső néhány cm-es rétegében tölti, gubóban található előbáb formában. Az első rajzás májusban történik. Az ekkor virágzó mustárállományokat felkeresve, a nőstények fűrészes tojócsövükkel a levél bőrszövete alá teszik tojásukat, kettő-négy hetes élethosszuk alatt összesen akár több százat. A tojásból kikelő lárvák azonnal táplálkozni kezdenek. A nőnemű lárvák 6, a hímnemű lárvák 7 stádiumon át fejlődnek. A kifejlett lárvák a talajra vetik magukat, majd ott bábozódnak.

A repcedarázs növényállományba történő betelepedését szemrevételezéssel könnyen észlelhetjük. Emellett a sárga tálcsapda, amellyel az imágókat foghatjuk meg, szintén jó szignalizációs módszer.

Termésveszteség lehetséges léptéke: védekezés hiányában, tömeges megjelenés esetén a növényállomány pusztulása is bekövetkezhet.

Védekezés lehetőségei, javasolt időzítése:

A repcedarázs adott területen lévő népességének méretét, így az őszi kártevőnyomást mérsékelhetjük a nyári nemzedék lárváinak pusztításával akképpen, hogy a nyárközepi repce árvakelést időben bedolgozzuk.

Amennyiben észlelhető a kártevő megjelenése, és a lárvák egyedsűrűsége eléri négyzetméterenként a 2-4 egyedet, akkor a védekezést haladéktalanul meg kell kezdeni. A fejlettebb lárvák nagyon gyorsan képesek a fiatal növényeket elfogyasztani, így a védekezés sikere annak gyorsaságában rejlik.

A védekezés során használhatunk érintő- és gyomormérget is.