Ragadós galaj

Az örvös levélállással jellemezhető galajfélék családjának (Rubiaceae) Galium nemzetségébe több mint 20 faj tartozik Magyarországon. A ragadós galaj (Galium aparine) kozmopolita, leginkább a kontinentális égövön elterjedt egyéves, kiemelkedő fontosságú gyom, elsősorban az őszi kalászosokban és a repcében találja meg a legjobb életteret. Kapáskultúrákban kicsi a jelentősége. A ragadós galaj mellett ugyan más galaj fajok is előfordulhatnak a szántóföldeken, de csak nagyon ritkán (vetési galaj, háromszarvú galaj, közönséges galaj, tejoltó galaj).

Alaktana

Húsos, száron ülő sziklevele érdes, ovális, csúcsán öblös. A lomblevél a szárcsomókon örvösen áll, csúcsa felé szélesedik. A levelek széle a levél válla felé hajló tüskéktől érdes, emiatt a legtöbb felszínhez odatapad. A szár négyélű, gazdagon ágas, és általában elfekvő. Mindazonáltal a ragadós galaj a visszafelé álló tüskéivel a támasztó növényeken képes felkapaszkodni. Levélhónalji virágzata kevés virágú, ezek fehér, vagy zöldesfehér színűek. A kocsány és a kocsányka virágzás után szétálló. A termés horgas szőrű.

Előfordulása

Az ötödik szántóföldi gyomfelvételezés (2007-2008) eredményei szerint ugyan kissé csökkent a fontossága és borítása, de ezzel együtt az 5. legfontosabb gyom az őszi búza nyáreleji gyomösszetételében, és borítási értéke igen nagy: 1,2 %. Az ősszel és kora tavasszal egyaránt csírázó nyáreleji egyéves gyom a sovány homoktalajokat kivéve minden talajtípuson tenyészik, tulajdonképpen nincs ragadós galaj mentes búzatermesztési körzet az országban. Leginkább azonban a tápanyagokban és humuszban gazdag, nedvességgel jól ellátott mély vályog- és agyagos talajokat kedveli. A szántóföldek széléről, a szegélynövényzetből könnyen bekerül és elterjed a vetésben.

Kártétel, védekezés:

Amennyiben a gyom gyakorisága eléri az 1 növény/m² értéket, máris 5%-ot meghaladó terméskieséssel számolhatunk, tehát a ragadós galaj gazdasági kártétele nagyon jelentős. Egyrészt a versengésben megnyilvánuló tápanyagelvonás mértéke nagy, minthogy a gyom nitrogén felvétele háromszor nagyobb, mint az őszi búzáé. Ugyanígy a vízelvonás is számottevő, hiszen a gabonánál mélyebbre hatoló gyökérrendszere behálózza a talajt. Másrészt agresszív, kúszó, kapaszkodó életmódjával a betakarítást jelentősen nehezíti. Harmadrészt a gabona állományt túlnőve, és a gabona hajtásaival összekuszálódva ledönti a kalászos kultúrnövényeket. Negyedrészt pedig a kombájn forgó részeire rendszeresen feltekeredve akadályozza a munkát.

Több, kedvelt gyári kombináció csupán a kezeléskor legfeljebb 3-5 levélörvös galajt irtják megfelelően. Az enyhe őszön tömegesen kelő gyom tavaszra már több elágazást hozhat, és ilyenkor sok gyomirtó már csak depresszáló hatású, a magképzést nem tudja megakadályozni. Érdemes tehát azokon a területeken, amelyeken a galaj a veszélyes egyedszámot (1-2/m²) meghaladó mértékben van jelen, még ősszel elvégezni a gyomirtást. Természetesen a tavaszi kezelés is lehet sikeres, de a helyes időzítésen és szerválasztáson sok múlik.