Paprika - pszeudomonasz

A paprikát a Pseudomonas nemzetségbe tartozó baktérium fajok közül a Pseudomonas viridiflava (korábban Pseudomonas syringae var. capsici) a paprika pszeudomonaszos bogyórothadását, a Pseudomonas syringae pv. syringae a paprika pszeudomonaszos betegségét okozza.

A paprika pszeudomonaszos bogyórothadása
Először a betegséget Olaszországban jegyezték le 1942-ben. Nyár végén, hűvös csapadékos időjárás esetén szabadföldi paprikában súlyos károkat tud okozni. Gazdanövényköre igen széles.
A betegség neve: A paprika pszeudomonaszos bogyórothadása
A kórokozó tudományos neve: Pseudomonas viridiflava (Burkholder 1930) Dowson 1939
korábban: Pseudomonas syringae var. capsici
Fertőzési forrás: Rothadt bogyók, bogyókból kifolyó baktériumnyálka.
Betegség leírása, tünetek
A bogyókon, a kocsány felől induló és a bibepont felé tartó világosbarna rothadás látható. A magház és a bogyóhús rohad, de a bőrszövet ép marad. Hűvös, csapadékos időben a rohadó bogyó a földre hullik, meleg, száraz időjárás esetén, a növényen marad és beszárad, megkeményedik.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
A kórokozó a vízcseppekkel, a talajról felverődve jut a bogyók felületére. Ép bőrszöveten keresztül nem képes behatolni a bogyóba. A kórokozó bejutása, az ápolási munkák során, homokverés következtében létrejött mikro sérüléseken keresztül történik. Azon fajták esetében, melyeknél a bogyókocsány rosszul zár, ezen a ponton is megtörténhet a fertőzés. A rothadó, talajra hulló bogyókról újabb fertőzés indul. A baktériumnyálka beszivárog a talajba. A kórokozónak optimális a csapadékos időjárás és a 28-30°C fokos hőmérséklet.
A paprika pszeudomonaszos betegsége
Magyarországon 1981 óta ismert, szabadföldön, és növényházakban, fűszer és egyéb paprikafajtákon is jelentős károkat okoz. 
A betegség neve: A paprika pszeudomonaszos betegsége
A kórokozó tudományos neve: Pseudomonas syringae pv. syringae, Van Hall, 1904
Fertőzési forrás: Talajra hullott növénymaradványok.
Betegség leírása, tünetek
A levélfoltosság tünetek a szikleveleken, később a fiatal lombleveleken is láthatók. A megjelenő foltok aprók, vizenyősödnek, majd barnák leszenek, megnagyobbodnak, középen kifehérednek, és körülöttük barna szegély alakul ki. A beteg levelek lehullanak. Jellemző a levelek torzulása, kanalasodása, fodrosodása. Súlyos fertőzés esetén hajtáscsúcs elhalás jelentkezik. A virág és terméskocsányon is észlelhetők a foltosodás tünetek, a kis bogyók és a virágok elpusztulnak, lehullanak.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
A fertőzési forrás talajra hullott növénymaradványok ahonnan, megfertőzi a szik, és lombleveleket. A fertőzés valószínűsége hirtelen lehűlés és csapadékos időjárás esetén nagyobb. A kórokozó hőoptimuma 15-20°C, szabadföldi termesztésben júniusban kedvezőek a feltételek a kórokozó fertőzésének.
Védekezés
Vetésforgó betartása, rohadt, beteg bogyók összeszedése és megsemmisítése, vegyszeres védekezés réz tartalmú készítményekkel. Előrejelzésre alapozott kezelések.