Paprika - baktériumos betegségek

A paprika bakteriális betegségei közül a legfontosabbak; a paprika pszeudomonaszos bogyórothadása, a paprika pszeudonomaszos betegsége, paprika xantomonászos betegsége.

A paprika pszeudomonaszos bogyórothadását, melynek kórokozója a Pseudomonas viridiflava (korábban Pseudomonas syringae var. capsici) növénypatogén baktérium, először Olaszországban írták le 1942-ben. Szabadföldi paprikában, nyár végén és hűvös csapadékos időjárás esetén nagy károkat képes okozni. A kórokozó gazdanövényköre rendkívül széles.
Betegség leírása, tünetek
 A bogyókon a kocsány felől kiinduló a bibepont felé terjedő világosbarna rothadás figyelhető meg. A belső részek elrothadnak (magház, hús) a bőrszövet ép marad. Hűvös, csapadékos idő esetén a rothadt bogyó a földre hullik. Ha az időjárás melegszik, a rothadt bogyó a tövön marad, kiszárad, majd megkeményedik.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
Fertőzési források a talajra került rothadt bogyók, és a belőlük kifolyó baktérium nyák, mely beszivárog a talajba. A kórokozó csak sebzéseken (pl. homokverés az ápolási munkák következtében stb.) vagy egyes paprikafajták rosszul záródó bogyó kocsányánál képes behatolni a növénybe. A nyálka a talajra hullott rohadt bogyókról vízcseppekkel felfröccsenve a többi bogyóra kerül. Hőmérsékleti optimuma 28-30 °C, a csapadékos időjárás kedvez neki.

A paprika pszeudomonaszos betegségét, melynek kórokozója egy másik Pseudomonas faj, a Pseudomonas syringae pv. syringae, hazánkban 1981-ben lett ismert. Szabadföldön, és növényházakban, fűszer és egyéb paprikafajtákon is jelentős károkat okoz.
Betegség leírása, tünetek
A levélfoltosság tünetek már a szikleveleken is megjelennek, később a fiatal lombleveleken is láthatók. A megjelenő folt eleinte apró, vizenyős kerek, majd barna színűvé válik, megnagyobbodik, középen kifehéredő, barna szegélyű lesz. Levéltorzulás, kanalasodás, fodrosodás is megfigyelhető, a beteg levelek lehullanak. Súlyos esetben a hajtás csúcsa elhal. A generatív szerveken is megjelennek a tünetek, a virág és terméskocsányon szintén észre vehető a foltosodás, a virágok és az apró bogyók elpusztulnak, lehullanak.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
A talajra hullott növénymaradványokról terjed, majd megfertőzi a szik, és lombleveleket. Hirtelen lehűlés és csapadékos időjárás esetén nő meg a fertőzés valószínűsége. Hőoptimuma 15-20°C. Szabadföldi termesztésben júniusban kedvezőek a feltételek a kórokozó fertőzésének.

A paprika xanthomonaszos betegségének a kórokozója Xanthomonas vesicatoria nevű baktériumfaj. Magyarországon az 1960-as évektől ismert levélfoltosságot okozó betegségként. Száron és bogyón egyaránt súlyos károkat okoz.
Betegség leírása, tünetek
A levélen, száron és bogyókon egyaránt megfigyelhetők a tünetek. A leveleken apró vizenyős foltok jelennek meg, melyek idővel megnagyobbodnak, szabálytalan alakúak lesznek. Szegélyükön sötétbarna folt látható, közepük kivilágosodik, majd a beteg levelek lehullanak. A száron és a bogyón kissé kiemelkedő barna foltok formájában jelentkeznek a tünetek. A bogyók foltjai idővel megnőnek, 2-3 mm átmérőjűre, közepük enyhén bemélyed, szegélyük felszaggatott, varas lesz. A bogyó kocsányán barna, besüppedő foltok keletkeznek.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
Fertőzési forrás a vetőmag és a fertőzött növénymaradványok. A kórokozó a mag felületén található. Hőoptimuma 30 °C, kedvező számára a magas, 90%-os relatív páratartalom. Szabadföldön a meleg, csapadékos időjárás kedvez a kórokozó terjedésének. Légzőnyílásokon, sérüléseken keresztül jut be a növénybe a talajról felverődött vízcseppek segítségével. 

Védekezés a baktériumos betegségek ellen
Vetésforgó betartása, rohadt, beteg bogyók megsemmisítése, réz tartalmú készítményekkel való védekezés. Kockázati tényezőkhöz (időjárási optimumok, csapadék stb.) igazított védekezés.