Őszibarack, kajszi - baktériumos és gombás ágelhalások

Az őszibarack és kajszi fák ágelhalásainak kórokozói az őszibarack és kajszi pszeudomonaszos elhalása (Pseudomonas syringae pv. syringae, van Hall), a kajszi leukosztómás elhalása (Leucostoma cinctum, (Fr.) Höhn.) és az őszibarack sztereumos ágrákja (Stereum hirsutum (Willd.) Gray. Az 1970-es években kimutatták, hogy Pseudomonas syringae pv. syringae kártétele és előfordulása Leucostoma cinctum gombával együtt is előfordulhat. Ekkor károsításuk fokozott E két kórokozó tünetegyüttese igen hasonló. Megállapítást nyert, hogy kajsziban a Pseudomonas, míg őszibarackban a Leucostoma által okozott ágelhalás a jelentősebb. Mind a két kórokozó együttesen és külön is megbetegíti az őszi- és kajszi barackfákat részleges fa elhalást vagy teljes fapusztulást okozva, ahol a hajtások és levelek kifakulnak, lankadnak, majd elszáradnak. Mind a két kórokozó tünetére jellemző, hogy az elhalt részek alatt új hajtások jelennek, meg, a beteg farészeken rákos sebek tapasztalhatók.
A kajszi és őszibarack pszeudomonaszos elhalását korábban apoplexiának, vagy gutaütésnek nevezték. Kórokozója a Pseudomonas syringae pv. syringae baktérium faj. Gazdanövényei a kajszi, őszibarack, a cseresznye és a meggy. A lomb eszáradása viszonylag gyorsan megy végbe tavasszal és nyár elején. Az ágakon és a törzsön rákos sebek keletkeznek, az ágakat, vagy törzset kettévágva kellemetlen szagú, nedves elváltozás tapasztalható a fertőzés kiindulópontjától, a háncs és kambiumszövet barna.
A kórokozó a vegetációs időszak alatt a gazdanövény felületén fennmarad, majd ősztől a nedves csapadékos idő hatására felszaporodik. Mechanikai sérüléseken keresztül jut be a növénybe, és a háncs és kambiumszöveteket támadja meg, így a fa cukor felhalmozása zavart szenved, és a fagykár esélye megnő. November elejétől március elejéig fertőz, új háncs és faszövet nem képződik, így tavasszal a beteg szövetek feletti növényrészek nyár elején hirtelen elhalnak. Az ágalap fertőződése részleges fapusztulást, a törzsé teljes pusztulást okoz.
Kajszi leukosztómás elhalása kórokozója a Leucostoma cinctum nevű peritéciumos gombafaj, melynek piknídiumos alakja a Cytospora rubescens (Fr.). A betegséget valzás betegségként vagy citospórás betegségként is említik. Kajszi és őszibarack fákon okoz fa elhalást és vázág pusztulást. Gazdanövényei kajszi és őszibarack, valamint egyéb csonthéjasok. Fertőzési források a beteg fák, ahol a kórokozó micéliummal vagy piknídiummal telel át. Sebzéseken, sérüléseken át jut be a kórokozó a növénybe. A kambium és háncsszöveteket támadja meg, a fertőzés július és március eleje között történik.
Az őszibarack sztereumos ágrák betegég az őszibarackon és a szőlőn a legjelentősebb, de számos más fás növényen is ismert (tölgy, éger, nyír, gyertyán, gesztenye, bükk, platán stb.). A fa vázágain ovális, zonált, kissé besüppedő rákos sebek keletkeznek. A megbetegített ágrészek felett a levelek kisebbek, fakultak, a termés apró marad. Mikor a sebek körül ölelik az ágat, a vázág elhal. A sebeken és az elpusztult ágrészeken hullámos, kéreg-szerű, barna sávos, termőtestek jelennek meg, melyek eleinte sárgák, majd virágosbarna színűek. Kórokozója a Stereum hirsutum, bazidospórát termőtesten képző gomba. Fertőzési források a beteg ágrészek, ahol a kórokozó évekig életképes marad. A gomba micéliuma sebzéseken át jut be a növénybe.
Védekezés
Pseudomonas syringae pv. syringae és a Leucostoma cinctum leküzdésének, és megelőzésének kulcs a sebzések kiküszöbölése, fertőtlenítése. A metszést a rügypattanás és virágzás között kell elvégezni, vagy ha ez nem megoldható, csak rügypattanás előtt, akkor a metszést követően réz tartalmú szerekkel lemosó, fertőtlenítő permetezést kell végezni. Stereum hirsutum ellen javasolt a beteg ágrészek eltávolítása, sebek kezelése, valamint az őszi és tavaszi lemosó permetezés réz tartalmú készítményekkel.