Alma tűzelhalás

A betegséget 1780-ban már ismerték Észak-Amerikában, de a kórokozót csak 1880-ban írták le. Sok országban előfordul, Európában, először, Angliában jelent meg 1957-ben. Magyarországon a kórokozót 1996-ban közölték első alkalommal. Súlyos károkat okoz, a vegetációs időszakban a fertőzött ültetvények pár hónap alatt kipusztulnak. A betegség neve a köztudatban „tűzelhalás” néven ismert. Ennek oka az lehet, hogy az elhalt ágak perzselésszerű tüneteket mutatnak. Gazdanövényei az almatermésűek; alma, körte, birs, naspolya.
A betegség neve: Az alma ervíniás elhalása
A kórokozó tudományos neve:  Erwinia amylowora (Burill 1882) Winslow et al. 1920
Baktérium.
Fertőzési forrás: Elsősorban a fás növényi részek.
Betegség leírása, tünetek
A virágok csészelevelén és kocsányán vizenyős foltok jelennek meg. Később a virág elfeketedik, elpusztul. A hajtások vége meggörbül, szárad háncsszövetük megbarnul. A törzsön, az ágakon és a vesszőkön besüppedő, lilásbarna foltok keletkeznek, melyek később elrákosodnak, barnulnak. A beteg fás részeken a baktérium nyálka jól észrevehető, később fonalszerűvé válik.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
A beteg fás részeken baktériumnyálka keletkezik. A kórokozó fás részekben endofita, kívül a felszínen epifita módon is életképes. Tavasszal kerül a virágokra és a hajtásokra. Rovarokkal, vízzel, madarakkal, fertőzött pollennel, valamint a nem megfelelően fertőtlenített metsző ezközökkel terjed. A kórokozónak optimális a 18°C fok feletti hőmérséklet, a magas páratartalom, csapadékos időjárás és az öntözés. Sebeken és a légzőnyílásokon is be tud hatolni a növénybe.

Védekezés
Fertőzött növényi részek eltávolítása, megsemmisítése. Fertőzésmentes szaporítóanyag, és ellenálló vagy kevésbé fogékony fajták választása. Metszőolló fertőtlenítése! Növényvédő szeres védekezés pirosbimbós állapotig, majd záró permetezésként réz tartalmú készítményekkel. Engedélyezett réz hatóanyagok: réz-szulfát, réz-oxiklorid, rézhidroxid, tribázikus-rézszulfát.