Repcefénybogár

A Magyarországon előforduló repce-fénybogarak (Meligethes spp.) közül leggyakrabban és legnagyobb tömegben egy faj, a repce-fénybogár fordul elő. Emellett több, kisebb jelentőségű rokon faj is károsíthat, a faji azonosítás azonban nagy szakértelmet és gyakorlatot igényel. A repce-fénybogár a hazai repcetermesztés egyik legjelentősebb kártevője.

A kártevő tudományos neve: Meligethes aeneus (Nitidulidae)

A kártevő tápnövényei és kártétele:

A repce-fénybogár a keresztesvirágú növényeken táplálkozik, elsősorban a repce és a mustár kártevője.

A repce-fénybogár virágpor fogyasztó állat, így a generatív növényi részeket károsítja. Érési táplálkozása során a virágbimbóba oldalról, a csésze- és sziromleveleken át berág, aminek következtében károsodnak a virágrészek. A termőrészek károsodása miatt értéktelen becő fejlődik, vagy akár már a virágnyílás előtt a bimbó elszárad és lehullik, a virágnyelek felkopaszodnak. A fő kártételt tehát az imágó okozza, jóllehet a lárva is a bimbóban fejlődik ki.

A kártevő életmódja, megfigyelése:

A repce-fénybogár imágója a táblaszegélyek, erdősávok avarjában telel. Tavasszal már márciusban megjelenhet tápnövényén, de a tömeges előjövet inkább április elejére tevődik. Az imágó a tápnövények megtalálásakor illatanyagok alapján (is) tájékozódik. Mintegy két hétig táplálkozik, majd tojásait a virágbimbóba, a porzószálakhoz rakja. A kikelő lárvák virágport fogyasztanak, majd kifejlődésük után a talajra hullva, a talajrepedésekbe furakodva bábozódnak. A kikelő imágók májustól a legkülönfélébb virágzó növényeket keresik fel, szeptembertől vonulnak telelőre. Egy nemzedékes faj.

A kártevő szignalizációja meglehetősen egyszerű, hiszen vizuális megfigyeléssel könnyen észrevehetők a virágbimbók környékén. A növényállományban négyzetméterenként 10 egyed jelenléte már védekezést kíván.

Szintetikus virágillat-anyagokat tartalmazó csapdával is előre jelezhető a betelepedés. A csalétkes csapdát a vizsgált növénykultúra közelében, a vélt telelőhelyen a talajra kell helyezni, már akár március elején. Innen kaphatjuk a legkorábbi információt a betelepedés megkezdődéséről.

Termésveszteség lehetséges léptéke: a repce-fénybogár nagyon jelentős kárt tud okozni, a termésveszteség akár 80 % is lehet

Védekezés lehetőségei, javasolt időzítése:

A repce-fénybogár elleni biológiai védekezés nincs kidolgozva. Jelenleg a bogár nagy felületen termesztett szántóföldi tápnövényein kémiai védekezés folyik. A tapasztalatok szerint a károsítás szempontjából kritikus időszakban, ami a virágbimbók megjelenésétől a virágzás végéig tart, egy kezelés nem elegendő. Az első állománykezelést a kártevő betelepedésekor, tehát még virágzás előtt, bimbós állapotban, amikor a növényenkénti átlagos egyedszám még kevés (1-5), meg kell kezdeni, és egyedszám függvényében a virágzás alatt meg kell ismételni, főleg ha a virágzás elhúzódó. A virágzás körüli rovarölő szeres védekezésekkel ugyanakkor rendkívül körültekintően kell eljárni, hiszen a virágzó növényállományt intenzíven látogatják a beporzó rovarok is, így a háziméh.

Sajnos az elmúlt évtizedben az Európa számos országában elvégzett rezisztencia-vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a szintetikus piretroidokkal szemben a legtöbb populáció mára erős rezisztenciával rendelkezik. Egyes neonikotinoid hatóanyagoknál is megfigyeltek érzékenységbeli csökkenést.