Repcebolha

A kártevő tudományos neve: Psylliodes chrysocephala (Levélbogarak – Chrysomelidae)

A kártevő tápnövényei és kártétele:

A nagy repcebolha legfőbb tápnövénye a repce, ahogy a neve is utal rá. Emellett a mustárt is előszeretettel fogyasztja, de más, keresztesvirágúak családjába tartozó növényen is megtalálható. A repce leginkább csírakorban, vagy még fiatal, néhány leveles állapotában szenvedheti el a legnagyobb kárt a nagy repcebolhától. A kártétel, de még a bogár is igen hasonló a keresztesvirágúak földibolháihoz. Ez utóbbiakhoz képest a nagy repcebolha mintegy kétszer akkora, 3-4,5 mm-es rovar. Természetesen a szájszervük is nagyobb valamelyest, így a kárképük lehet ugyan hámozgatás is, mint a Phyllotreta fajok esetében, de a levél lyuggatása gyakrabban megfigyelhető.

A bogarak a repce levelein számos apró, kerek lyukat rágnak. A sebeken keresztül a kicsiny növény sok vizet veszít, és száraz időjárásban akár a kiszáradástól el is pusztulhat, de önmagában a levéllemez java részének az elvesztése is jelentősen visszaveti a növény fejlődését. Az őszi növekedésbeli lemaradás a repce áttelelési esélyét rontja.

A kártevő életmódja, megfigyelése:

A nagy repcebolha egy nemzedékes faj, és lárva alakban telel a repce levélnyelében. Áttelelés után még a levélnyélben, vagy a szárban történő rágásával szintén tud némi kárt okozni, egyes levelek fonnyadását előidézve. Bábozódás után, májusban jelennek meg ismét az imágók, amik ekkor táplálkozni kezdenek; ilyenkor csak elhanyagolható kárt okoznak. A nyári nyugalmi időszakuk után augusztus végétől válnak ismét aktívvá, felkeresve a kelő repcetáblákat.

Termésveszteség lehetséges léptéke: tömeges megjelenésük esetén ősszel gyorsan, nagy kárt tudnak okozni.

Védekezés lehetőségei, javasolt időzítése:

Az őszi káposztarepce kelés utáni szemrevételezéssel történő megfigyelése, a bogarak betelepedésének nyomon követése elengedhetetlen a helyes védekezés időzítésében. Szakirodalmi adatok szerint négyzetméterenként 2-3 imágó már veszélyt jelent. Nem csupán a bogarak számlálásával, hanem a kialakult kárkép, tehát a leveleken lévő lyukak számával is megállapítható a védekezés szükségessége. Csak az imágók ellen javasolt védekezni.

A rovarölő szeres védekezések során nincsen sok választási lehetőségünk, de a bogarak jelenléte esetén a szerválasztásnál csak a kezelés gyorsasága a fontosabb, különösen aszályos időben!