Nád

A nád (Phragmites australis) a pázsitfüvek (Poaceae) családjába tartozó évelő egyszikű gyomnövény, amely az egész világon megtalálható, különösen az állóvizek nádasainak egyik jellegzetes faja, egyben a legnagyobb termetű hazai fűféle. Gyomnövényként nem különösebben gyakori, de nehezen irtható.

 Alaktana

Az Ujvárosi-féle életformarendszer szerint a nád a rizómás növények (G1) közé tartozik, azaz módosult, földalatti hajtásaik vannak. A messze kúszó gyöktörzse (rizóma) vastag, rövid szártagú. Az üreges, bütykös, el nem ágazó szára mereven felálló, fásodó. Levele szürkészöld, lapos és érdes, vágó élű. A levéllemez tövén nyelvecske helyett szőrkoszorú található. A felül kissé visszahajló, sokvirágú buga terebélyes. Toklászos szemtermése keskeny, hosszúkás.

Kedvező körülmények között a kialakuló nádas rendkívül gyorsan képes terjedni. Bár óriási mennyiségű magot hullat, ebből csak kevés csírázik ki. Terjedése tehát leginkább vegetatív úton történik. A nádasban, vagy egy területen gyomosító nádállományban dacára a sok nádszálnak, genetikailag különböző, önálló növényegyedek csak kis számban élnek.

 Előfordulása

Az országos szántóföldi gyomfelvételezések alapján a nád nem gyakori gyom, az őszi búza nyáreleji gyomösszetételében a borítási értéke nem éri el az 1 ezreléket sem. Termőhelye az időszakosan, vagy állandóan vizes területek. Az sem kizárt, hogy akár domboldalban is megjelenik, ilyenkor is vízjelző.

Kártétel, védekezés:

A nád elleni védekezés egyik lehetséges, és hosszútávú megoldása a tenyészterületének vízrendezése. A gyomnövény visszaszorítása egyéb eszközökkel nagyon nehéz, bár a szelektív egyszikűirtókra érzékeny. A tarló kései totális gyomirtóval történő kezelése is hatásos, ilyenkor ugyanis a talajfelszín alatti növényi részek is pusztulnak.