Muharfélék

Muharfélék

A muharfélék (Setaria spp.) Ázsia trópusi területeiről terjedtek el a világ különböző pontjaira. Rendszertani szempontból a kölesfélék (Panicoidae) alcsaládjába, a pázsitfűfélék családjába (Poaceae) az egyszikűek osztályába (Liliopsida) sorolhatók. Az országos gyomfelvételezések szerint egyre több az első 20 legveszélyesebb gyom között a muharfélék nemzetségébe tartozó gyom. Magyarországon mindenütt megtalálható, közönséges gyomok. Leggyakoribb fajaik a fakó muhar (Setaria pumila), a zöld muhar (Setaria viridis), pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), és a ragadós muhar (S. verticillata). Az óriásmuhart, vagy csumizt (S. italica convar. maxima) madáreleségként vagy zöldtakarmányként hasznosítják.
Alaktan
A muharfajok füzérkéit gallérsejtek, serték veszik körül. Virágzatuk buga. Levelük kopasz, sűrűn erezett, az erek hosszanti lefutásúak. A levélhüvely vöröses árnyalatú, nyelvecske nélküli. Bokrosodásuk korán indul. A zöld muhar szára hengeres, így jól megkülönböztethető a fakó muhartól és a kakaslábfűtől, gallérsertéi zöldek. A fakómuhar gallérsejtjei eleinte zöldek, majd vöröses árnyalatúvá válnak. A ragadós muhar buga alatti szárrésze serteszőrökkel borított, sertéi fogazottak, ez nagyban megkönnyíti terjedését az állatok szőrébe, vagy ember ruhájába kapaszkodva. A csíranövény szára felálló, lapos, pirosas. Levélhüvelye zártabb, mint a kakaslábfűé és kopasz. Levelei a szár találkozásánál szőrözött, virágzata kalászképű buga. A pirók ujjas muhar levelei szélesek, rövidebbek a levél csúcsa hegyesedő, levéllemeze szőrökkel borított, a levélhüvellyel együtt vöröseslila színű, a levél nyelvecskéje rövid, vége levágott. Szára lekönyöklő, jól bokrosodó, legyökerező, közepes termetűre növő. Hőstressz hatására a vöröses lila szín erősödik. Virágzata sátoroló füzéres fürt, melyen a füzérek látszólag ujjasak, de elágazásuk nem egy pontól történik, virágjai párosával helyezkednek el, nyelük rövid.
Életmód előfordulás
A muharfélék, az Újvárosi-életformarendszer szerint a T4-es gyomnövények közé tartoznak. Jellemzőjük, hogy késő tavasszal vagy a nyár elején csíráznak, a magokat ősszel hozzák. Júniustól októberig virágoznak. Közülük is az egyik legagresszívabb a pirók ujjas muhar. Bárhol képes megtelepedni. Májustól szeptemberig csírázik. Fejlődése meleg, száraz körülmények között sem áll le. A zöld muhar a meszesebb talajokat kedveli, a magok csírázóképességüket 15-20 évig is megőrzik. A fakó muhar felszaporodásának a savanyúbb talajok kedvezőek, de a legtöbb talajtípuson megél. A magok csírázóképességüket 15-20 évig is megőrzik.

Kártétel, védekezés

A paprikában csak kevés engedélyezett hatóanyag van, ezért ismerni kell a terület gyomflóráját, és erre célzottan megtervezni a gyomirtás menetét. A muharfélékre jellemző a több hullámban való csírázás. A csíranövény legérzékenyebb fejlődési stádiuma 1-3 leveles állapotában van, amikor a gyökérváltás történik.  Állományban mechanikai gyomirtással, talajtakarással is védekezhetünk a gyomok ellen.  A magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen hatásos a klomazon csírázásgátló hatóanyag. Vetés, palántázás előtt (preplanting) 5-7 nappal, vagy magról vetett állomány esetében vetés után kelés előtt (postemergens) kell a herbicidet kijuttatni. Kletodimmal a kezelést, az egyszikű gyomnövények csírakori gyökérváltásakor kell elvégezni, valamint az évelő egyszikű gyomok 15-20 cm-es fejlettségi állapotánál. Az s-metolakról szintén csírázást gátló, magról kelő egyszikű növények ellen hat vetés után kelés előtt kijuttatva. Mind a három hatóanyag esetében 10-20 mm bemosó csapadék és szépen elmunkált rög és gyommentes talaj szükséges a megfelelő hatás eléréséhez. Évelő és magról kelő egyszikű gyomok ellen a szelektív quizalofop-P-etil hatóanyag engedélyezett, melyet a gyomok 1-3 leveles állapotában, évelő gyomok esetében 10-30 cm-es fejlettségnél ajánlott alkalmazni.  A propaquizafop  hatóanyagú készítményt a magról kelő egyszikű gyomnövények 2-4 leveles fejlettségénél ajánlott kijuttatni.

A paradicsomban körültekintőnek kell lenni a gyomirtást illetően, hiszen csak néhány herbicid hatóanyag használható fel. A cél az, hogy a nehezen írtható gyomokat mielőbbi kártételi küszöb alá csökkentsük.  A vegetációs időszak alatt a gyomszabályozás talajtakarással, vagy mechanikai beavatkozásokkal is lehetséges. Paradicsomban engedélyezett hatóanyagok; a quizalofop-p-etil, a kletodim és a pendimetalin. A kletodimot az egyszikű gyomnövények csírakori gyökérváltásakor ajánlott kijuttatni, valamint az évelő egyszikű gyomok 15-20 cm-es fejlettségénél. A pendimetalinnak szükséges bemosó csapadék, valamint fontos a jól elmunkált, gyom- és rögmentes talaj a megfelelő hatás elérése érdekében. A kezelést 8-10 nappal palántázás előtt kell elvégezni. A quizalofop-p-etil hatóanyagú készítményekkel a kezelést magról kelő egyszikű gyomnövények, valamint fenyércirok és tarackbúza ellen a paradicsom 4 leveles állapotától a sorok záródásáig kell elvégezni.

Fejes káposzta, kelkáposzta, bimbóskel, karfiol, karalábé kultúrákban, a magról kelő egyszikű és néhány magról kelő kétszikű gyomnövény elleni engedélyezett herbicid hatóanyag a pendimetalin, amelyet vetés, palántázás előtt (pre-planting) technológiát alkalmazva javasolt felhasználni.  Kipalántázás előtt 8-10 nappal ajánlott a kezelést elvégezni. A művelet során célszerű arra is figyelni, hogy a kezelt legfelső talajréteget nehogy a palánta gyökeréhez sodorjuk. Száraz időjárás esetén a hatékonyságot növeli, a sekély, 1-2 cm mély talajba dolgozás.

Szőlőben a magról kelő egyszikű és néhány magról kelő kétszikű gyomnövény ellen a pendimetalin engedélyezett. Fakadás előtt javasolt kijuttatni aprómorzsás, jól elmunkált, gyommentes talajfelszínre. További, magról kelő egyszikű gyomok ellen engedélyezett hatóanyagok; quizalafop-P-etil, s-metolaklór, propakizafop, fliuazifop-P

Kapcsolódó képek

Kapcsolódó technológiák

Alma
Körte
Birs
Cseresznye
Meggy
Őszibarack
Kajszi
Nektarin
Szilva