Meggy - baktériumos és gombás ágelhalások

A csonthéjasokon, így a meggyen is előforduló ágpusztulásokat több kórokozó is okozhatja. Gombás eredetű betegségek a Verticillium dahliae, Monilinia laxa. A csonthéjasok gutaütés betegségét (apoplexia) több kórokozó együttes jelenléte idézi elő, melyek egyenként is képesek megbetegíteni a növényeket. A gutaütés kórokozói lehetnek; a kajszi sárgulása és levélsodródása (European stonefruit yellowing phytoplasma), a kajszi pszeudomonaszos elhalása (Pseudomonas syringae pv. syringae), a kajszi citospórás elhalása (Cytospora cincta), és a verticíliumos hervadás (Verticilium dahliae) is. A gutaütés jelentősége kajszin a legnagyobb, de jelentkezhet őszibarackon és meggyen egyaránt.
A cseresznye és meggy monilíniás (köznyelvben „monília”) betegségének egyik tünete a hajtás és ágelhalás. A kórokozók a Monilinia laxa, melynek konidiumtartós alakja a Monilinia fructigena. A M. laxa által kiváltott tünetek a fa virágján, hajtásán, vesszőjén és ágain valamint a gyümölcsön is jelentkeznek. A hajtás, alsó, vastagabb részén hosszú ovális, besüppedő foltok jelennek meg. A hajtás csúcsa és a levelek megbarnulnak. A vesszőkön és ágakon rákos sebek alakulnak ki, melyek, ha körül ölelik az ágat a felette lévő vesszők és ágrészek elhalnak. A M. laxa fertőzési forrásai a gyümölcsmúmiák, valamint a vesszőkön és ágakon lévő rákos sebek. A fertőzési forrásokról a konídiumok légmozgással vagy esőcseppel a virágra kerülnek, majd a bibén kicsíráznak, és a bibecsatornán keresztül a hajtásokba jut a kórokozó.
A gutaütés vagy apoplexia napjainkban az egyik legjelentősebb betegség, főleg kajszi ültetvényekben. A betegséget kiváltó kórokozók teljes vagy részleges fapusztulást okozhatnak. A betegség egyik előjele, ha a fa két héttel megelőzi megszokott virágzási és hajtási idejét, majd levelei hirtelen elhalnak és lehullanak, a szállítószövetek barnák, nedvesek. A fiatal ágakból metszéskor erjedő szag árad. A kórokozók sebzéseken keresztül jutnak be a növénybe, ahogy háncs és kambium elhalást okoznak. A bakteriális kórokozók általában ősztől tavaszig, a gomba júliustól tavaszig aktív.
Védekezés
A M. laxa esetében a védekezés legfőbb célja a virágfertőzés megakadályozása. A kezeléseket rügypattanás előtt meg kell kezdeni. Metszéskor a beteg, rákos sebeket mutató ágrészeket el kell távolítani és megsemmisíteni, vagy talajba fogatni. Rügypattanás előtt réz tartalmú szerekkel lemosó permetezést ajánlott végezni. A gombaölő szeres védekezéseket folytatni kell a virágzás kezdetén, és végén is. Az apoplexia ellen a vegyszeres védekezés nem lehetséges, az egyetlen megoldás a megelőzés valamint a rézzel való védekezés, mivel a réz baktérium ölő hatással is rendelkezik. A betegséget négy kórokozó idézi elő, ezért a célszerű a növény kondícióját, vitalitását megfelelő állapotban tartani, hogy a betegségekre való fogékonyságát csökkentsük. Meggyben engedélyezett növényvédő szer hatóanyagok: kaptán, ciprodinil, tribázikus réz-szulfát, tebukonazol, izofetamid, fluopiram, boszkalid, piraklostrobin, fenhexamid. Réz-hidroxiddal a kezeléseket megelőző jelleggel legfeljebb virágrügypattanásig lehet elvégezni a rézérzékenységből adódó perzselési veszély nélkül. Érdemes mindenképpen beiktatni ősszel és tavasszal egyaránt a lemosó permetezéseket réz tartalmú szerekkel.