Kakaslábfű

A közönséges kakaslábfű, (Echinochloa crus-galli) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának, a pázsitfűfélék (Poaceae) családjának, a kölesfélék (Panicoidae) alcsaládjának tagja. Ázsia mocsaras, trópusi területeiről származik. Hazánk szántóföldjein az egyik legveszélyesebb egyszikű gyomnövény, és a parlagfű után az egyik legelterjedtem gyomnövényünk. Mindenütt elterjedt, C4-es fotoszintézis jellemezi. Gyakori elnevezései továbbá; kakasláb muhar, víz muhar, vörös vagy piros muhar. Fiatal hajtását Ázsiában több helyen is fogyasztják, valamint gyógynövényként is felhasználják.
Alaktan
Méretét tekintve a kakaslábfű 30-80 cm, de előfordulnak az 1 métert elérő példányok is. Szára alul eredő, erőteljes, legyökerező, bokrosodó, színe szürkészöld. Szártöve lapos, pirosas árnyalatú. Szára és levelei kopaszok. A levelek 1-2 cm szélesek, szélük sima, szőrök találhatók rajtuk a levélhüvely közelében. A levélhüvely piros a levéllemez tövénél, nyelvecskéje nincs, kivágott. Virágzata buga, aminek hossza 10-20cm, füzérkéi mindössze pár milliméteresek. Elliptikus alakú pelyvás szemtermése féldomború és szálkás. Júniustól késő őszig virágzik, 200-1000 db magot érlel, melyek csírázóképességüket 3-7 évig megőrzik.
Életmód, előfordulás
Az Újvárosi- féle életformarendszer szerint T4-es nyári, késő tavasszal és nyár elején csírázó, magról kelő gyom. Melegigényes, kedveli a nitrogénben gazdag, könnyen felmelegedő, tápanyagban gazdag talajokat, de bármelyik talajtípuson megjelenhet. Vízzel borított területeken is jól érzi magát.

Kártétel, védekezés

A paprikában kevés az engedélyezett növényvédő szer hatóanyagok száma, ezért körültekintőnek kell lenni a gyomirtást illetően. A nehezen írtható gyomok mielőbbi kártételi küszöb alá csökkentésére kell törekedni.  A kakaslábfű elleni védekezés egyik nehézsége, hogy a talaj mélyebb rétegeiből is csírázik, így megjelenése és csírázása folyamatos. 1-3 leveles csíranövény korában, gyökérváltása idején a legérzékenyebb, ekkorra jánlott a védekezés időzítése. A vegetációs időszak alatt talajtakarással, vagy mechanikai beavatkozásokkal is lehetőség van szabályozni a gyom jelenlétét. A hatóanyagok közül a fűszer és étkezési paprikában engedélyezettek a kletodim a pendimetalin és a klomazon. A kletodimot az egyszikű gyomnövények csírakori gyökérváltásakor kell kijuttatni, valamint az évelő egyszikű gyomok 15-20 cm-es fejlettségi állapotánál. A klomazon és pendimetalin hatóanyagoknak bemosó csapadék szükséges, jól elmunkált, gyom- és rögmentesnek talajra kell kijuttatni a megfelelő hatás elérése érdekében. A klomazon kijuttatását kiültetés előtt 5-7 nappal kell elvégezni, a pendimetalint 8-10 nappal palántázás előtt kell kijuttatni.

A paradicsomban csak néhány engedélyezett növényvédő szer hatóanyag áll rendelkezésre, ezért körültekintőnek kell lenni a gyomirtást illetően. A nehezen írtható gyomok mielőbbi kártételi küszöb alá csökkentésére kell törekedni.  A kakaslábfű elleni védekezés egyik nehézsége, hogy a talaj mélyebb rétegeiből is csírázik, így megjelenése és csírázása folyamatos. 1-3 leveles csíranövény korában, gyökérváltása idején a legérzékenyebb, ekkorra ajánlott a védekezés időzítése. A vegetációs időszak alatt talajtakarással, vagy mechanikai beavatkozásokkal is lehetőség van szabályozni a gyom jelenlétét. A hatóanyagok közül engedélyezettek a quizalofop-p-etil, a kletodim és a pendimetalin. A kletodimot az egyszikű gyomnövények csírakori gyökérváltásakor kell kijuttatni, valamint az évelő egyszikű gyomok 15-20 cm-es fejlettségi állapotánál. A pendimetalinnak bemosó csapadék szükséges, jól elmunkált, gyom- és rögmentesnek talajra kell kijuttatni a megfelelő hatás elérése érdekében. A pendimetalint 8-10 nappal palántázás előtt kell kijuttatni. A quizalofop-p-etil hatóanyaggal a kezelést magról kelő egyszikű gyomnövények, valamint fenyércirok és tarackbúza ellen a paradicsom 4 leveles állapotától a sorok záródásáig kell elvégezni.

Almában a magról kelő egyszikű gyomok ellen a pendimetalinnak, a propaquizafopnak, az s-metolaklórnak, a fluazifop-P-nek, a quizalofop-P-etilnek és a glifozát hatóanyagoknak van engedélye. A glifozát totális gyomirtó, további sorsáról decemberben születik döntés. A pendimetalint kora tavasszal, még a gyomok megjelenése előtt, aprómorzsás talajfelszínre permetezve kell kijuttatni.

Csonthéjas kultúrákban a magról kelő egyszikű gyomok ellen a pendimetalinnak és a fluazifop-P hatóanyagoknak van engedélye. A pendimetalint kora tavasszal, a gyomok felbukkanása előtt, jól elmunkált aprómorzsás talajfelszínre permetezve ajánlott kijuttatni.

Szőlőben magról kelő egyszikű és néhány magról kelő kétszikű gyomnövény elleni védekezésre az egyik engedélyezett hatóanyag a pendimetalin, melyet a szőlő fakadását megelőzően kell kijuttatni, aprómorzsás, gyommentes talajfelszínre. További engedélyezett hatóanyagok magról kelő egyszikű gyomnövények ellen; propakizafop, s-metolaklór, fliuazifop-P, quizalafop-P-etil.

Káposztafélékben (fejes káposzta, kelkáposzta, bimbóskel, karfiol, karalábé) magról kelő egyszikű és néhány magról kelő kétszikű gyomnövény elleni védekezésre engedélyezett hatóanyag a pendimetalin. Pre-planting (vetés, palántázás előtt) technológiát alkalmazva kell a hatóanyagot felhasználni.  A kultúrnövények palántáinak kiültetése előtt 8-10 nappal ajánlott elvégezni a kezelést. A palántázás során érdemes figyelni arra, hogy a készítménnyel kezelt legfelső talajréteget ne sodorjuk a palánta gyökeréhez. Száraz időjárás esetén a sekély, 1-2 cm mély talajba dolgozás a hatékonyságot növeli.