Ebszékfű

A kaporlevelű ebszékfű (Tripleurospermum inodorum) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, azon belül is az őszirózsafélék (vagy fészekvirágzatúak Compositae=Asteraceae) családjába tartozik. Pontos rendszertani besorolása egyelőre vitatott. Egyéb népi elnevezései; vadkapor, vadkamilla, álszikfű, ebkapor, kutyakapor, keserűkapor, szagtalantárkony, vadszékfűvirág, kutyakamilla. Egész Európában elterjedt, gyakori faj.
Alaktan
Szára felálló, csak a felső részen ágazik el. Mérete 25-60 cm. Levelei két-háromszorosan szárnyasan szeldeltek, szálasak. Virágzása júniustól szeptemberig tart. Fészek virágzatát sárga csöves virágok és fehér nyelves virágok alkotják. A fehér nyelves virágok nem lehajlók, számuk virágonként kb 20-30 db. A vacok félgömb alakú, belül bélszövet tölti ki. Virágai szagtalanok. Növényenként több ezer magot érlel, melyek sekélyen csíráznak ősszel és tavasszal egyaránt.
Életmód, előfordulás
Életmódja változatos, T2-es és T4-es életforma rendszerbe is sorolható kétszikű, ősszel kelő, nyár eleji egyéves, vagy nyárutói egyéves gyom. Szántók mellett, parlagokon és szikeseken egyaránt előfordul, de iszaposabb területeken, és ültetvényekben is találkozhatunk az ebszékfűvel. Intenzíven csírázik csapadékos enyhe őszökön, de akár télen is.

Kártétel, védekezés
Nagyobb gondokat a szántóföldi kultúrákban okoz.  Szőlőben, a magról kelő egyszikű és néhány kétszikű gyom ellen engedélyezett hatóanyag a pendimetalin, melyet fakadás előtt, aprómorzsás, gyommentes, talajra ajánlott kijuttatni. Kétszikű gyomnövények ellen engedélyezett herbicid hatóanyagok továbbá; MCPA, flumioxazin, glifozát (totális gyomirtó), flazaszulfuron, fluazifop-P, piraflufen –etil.