Disznóparéj-félék

Az Amaranthaceae család (Amaranthus spp.)  két faja, a szőrös és a karcsú disznóparéj Magyarország leggyakoribb gyomnövényei közé tartoznak. Nemcsak a kapáskultúrák legfőbb gyomfajai, hanem a kalászosok tarlóin is gyakoriak. A szőrös disznóparéj csökkenő borítással, a karcsú disznóparéj pedig inkább növekvő borítással jelenik meg szántóföldjeinken.

Az Amaranthus nemzetség kisebb jelentőségű, de gyomként megjelenő egyéb egynyári fajai a terpedt disznóparéj (A. patulus), labodás disznóparéj (A. blitoides), bodros disznóparéj (A. crispus), fehér disznóparéj (A. albus), cigány disznóparéj (A. graecizans), zöld disznóparéj (A. blitum – syn: A. lividus)

Alaktana

A leggyakoribb, szőrös disznóparéj (A. retroflexus) sziklevele hosszúkás, ovális, a fonákja gyakran vöröseslila színbe vált. A lomblevelek hosszú nyelűek, tojás alakúak, hegyesek. A szár és a levélfonák erei sűrűn molyhosak. A virágzat végálló bugában, tömött álfüzérekből áll, vaskos, fehéreszöld. Júniustól szeptemberig virágzik. A termés keresztben, vízszintesen kupakkal felnyíló.

A karcsú disznóparéj (A. powellii – syn: A. chlorostachys) nagyon hasonlít a szőrös disznóparéjra, de az álfüzérei nem olyan tömöttek, inkább megnyúltak, a sárgászöld virágzat alsó része pedig szaggatott. Emellett levelei keskenyebbek, kopaszok.

Előfordulása

A két legfontosabb disznóparéj fajunk Amerikában őshonos. Mára Magyarországon mindenütt megtalálhatók, a talajokban nem válogatnak, de a tápanyagban gazdag termőhelyeket kedvelik. A nyári aszálytűrő képességük kiváló.

A kukorica tíz legfontosabb gyomnövénye között szerepel a szőrös és a karcsú disznóparéj is, mindkettő az Ujvárosi-féle életformarendszer szerint nyár elején csírázó, ősszel magot érlelő (T4) gyom. A kapáskultúrákon és a kalászosok tarlóin túl a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben is rendre megjelenik, és mélyre hatoló gyökérzetével erős víz- és tápanyagfelvételi konkurenciát alakít ki.

Kártétel, védekezés:

A szőrös disznóparéj a kukorica fejlettségéhez mérten eltérő mértékű kárt tud okozni. Legveszélyesebb akkor, ha a gyom csírázása a kukorica 4 leveles állapota előtt történik. Ekkor már méterenként 1 növény is mérhető termésveszteséget eredményezhet. A kukorica 7 leveles állapota után kelő disznóparéj ugyanakkor már nem okoz csökkenést a termésmennyiségben. Némi allelopatikus hatása is ismert a disznóparéjnak a kukorica csírázására.

A disznóparéj-fajok elleni védelemben több hatóanyag is eredményesen alkalmazható, preemergens kijuttatás mellett is, és a 2-4 leveles gyomok elleni posztemergens kezelésekben szintén.