Betyárkóró

A fészekvirágzatúak családjába (Asteraceae) tartozó, egyéves betyárkóró (Conyza canadensis) Észak- és Közép-Amerikában honos növény, de Európában is már évszázadok óta jelen van. Mint idegenhonos növényi invázió, elterjedési területe folyamatosan növekedett, mára világszerte előfordul, legelőkön, szántókon, gyomos társulásokban. Az invazív növények, így a betyárkóró is, komoly gondot okozhatnak mind természetvédelmi, mind pedig erdő- vagy mezőgazdasági szempontból.

Alaktana

A betyárkóró egyéves, ősszel és tavasszal csírázó, így tehát mag, vagy tőlevélrózsa állapotban áttelelő gyom. Sziklevelei oválisak, szárra keskenyedők. A lomblevél szálas-lándzsás alakú, ép, vagy fűrészes szélű. Az első levelek nyelesek, a későbbi levelek nyélre futók. A szár merev, felálló, hengeres. Az egész növény szőrös. Virágzata bugában álló igen sok apró fészek. Minden fészekben kívül porzós, középen kétivarú virágok vannak. A nyelves virágok szennyesfehérek. A széllel jól terjedő kicsiny kaszat termésén hosszú fehér bóbita látható. Rendkívül nagy számú magot érlel.

Előfordulása

A betyárkóró leginkább a homokos textúrájú talajokat kedveli, még a természetes nyílt homoki gyepekbe is behatol, és bolygatás hatására elszaporodhat. A művelt területeink közül főként a kapásokban, legelőkön, illetve gyümölcs- és szőlőültetvényekben terjedt el. Emellett gyakran találkozhatunk vele vasúti töltéseken és utak mentén is.

A szárazságot jól viseli, így a nyári aszályok hosszának és gyakoriságának a klímaváltozással várható növekedése kedvezni fog a betyárkóró terjedésének. Allelopátiás hatása révén más növények, így a versenytárs gyomok csírázását, fejlődését gátolja.

Kártétel, védekezés:

A maggal szaporodó betyárkóró mechanikai gyomirtással könnyen kontrollálható. A totális gyomirtó szerek felhasználása, történjen az az ültetvények soraljában, vagy éppen a tarlón, akkor lehet kellőképpen eredményes a betyárkóró ellen, amennyiben az tőlevélrózsás állapotban van.

Sajnos a világon és a környező országokban, akárcsak Magyarországon is regisztráltak már glifozát és flazaszulfuron rezisztens betyárkóró populációkat.