Szőlő – tarka szőlőmoly

A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjén belül a sodrómolyfélék (Tortricidae) családjába tartozó faj. A világ számos pontján megtalálható, Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában valamint Észak- Amerikában. Polifág kártevő, legjelentősebb tápnövénye a szőlő, de számos más tápnövénye is ismert például a köszméte, ribiszke, húsos som, fagyal, lonc, borostyán, szegfű, rozmaring, körte, hamvas szeder és még legalább húsz egyéb növényfaj. A szőlő legfontosabb kártevője, bogyókártétele 20-25%-os terméscsökkenést is okozhat.
Alaktan
A lepke 6-8 mm hosszú, szárnyfesztávolsága 12-14 mm. Elülső szárnya tarka, sárgászöldes, barnás, rozsdabarna, kékesszürkésen márványozott sávok váltakoznak. Hátulsó szárnya szürkésfehér. Tojásai sárgásfehérek, laposak, oválisak, a virágzati részen, vagy a nyári nemzedék esetében a bogyókon találhatók. A fiatal hernyó zöldessárga, nyakpajzsa és feje sötétsárga (a fiatal nyerges szőlőmolyhernyó nyakpajzsa fekete). A kifejlett hernyó 10-12 mm hosszú, feje, valamint nyakpajzsa világosbarna, teste világoszöld szürkés árnyalattal, vagy világos sárgásbarna. Fürtkezdeményeken, bogyókon található melyet összesző. A károsítás helyén vagy fás részek repedéseiben, esetleg az aljzat növényzetén bábozódik.
Kárképe
A tavasz beköszöntével a hernyók a fürtkezdeményeken, a virágzó vagy már kötődött fürtökön szövedék védelmében táplálkoznak. A virágbimbók és bogyókezdemények belsejét rágják ki, majd később kívülről rágják a fürt részeit. A sűrű szövedékben több hernyó is táplálkozhat. A második és harmadik nemzedék hernyói szintén az érő félben lévő vagy érett bogyókban táplálkoznak sűrű szövedék védelmében. A károsított bogyók barnulnak, ráncosodnak, puhulnak, száraz időben aszúsodva beszáradnak, nedves időben utat nyitnak a szürkerothadás fertőzésének.


Életmódja
Változó nemzedékszámú faj, hazánkban három nemzedéke fejlődik ki évente. Báb alakban telel. Az áttelelt nemzedék egyedei április közepén kezdik elhagyni a bábkamrát az alkonyati, hajnali órákban, és egészen május közepéig, végéig rajzanak. A párosodás után a nőstények a levelekre, virágzati – és szárrészre helyezik tojásaikat. Egy nőstény átlagosan 90-150 petét rak, az embriók fejlődése 7-9 napig tart. A kikelő kis hernyók megkezdik károsításukat a virágbimbók és a kötődött bogyók belsejében. Egy lárva 14-55 bimbót és 5-28 bogyót is károsíthat fejlődése során. Ha átrágja a kocsányt az egész fürt is elpusztulhat. Az első hernyók május második felére fejlődnek ki, és bábozódnak be, majd május vége- június elejétől rajzanak az első nemzedék lepkéi. A hernyók fejlődési üteme a hőmérséklet emelkedésével gyorsul. A következő nemzedék augusztus elején jelenik meg, utódaik már az érő félben lévő szőlőszemeket károsítják. Szeptember elején kezdenek bábozódásra és telelésre alkalmas helyet keresni. A gyorsabb fejlődés szempontjából a legkedvezőbb számukra a 22-27 °C fokos hőmérséklet.
Védekezés
Számos ellensége ismert hernyójának, többek között nyergesfürkész és gyilkosfürkész fajok, valamint fémfürkészek. Tojásparazitoidja néhány Trichogramma faj. A védekezéseket fény- és feromoncsapdás előrejelzésekre alapozva ajánlott végezni. Táplálkozni kezdő fiatal hernyók ellen alkalmazható biológiai készítmény a Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki baktérium faj. Engedélyezett hatóanyagok; ciántraniliprol, acetamiprid.