Paradicsom xanthomónász

A baktérium világszerte súlyos károkat okoz, először az USA-ból és Dél-Afrikából közölték, 1918-ban, Magyarországon 1958-ban írták le először. Szabadföldön gyakran előfordul, a betegség megjelenésével számolni kell. A bogyók konzerv és hűtőipari felhasználásra is alkalmatlanok. Gazdanövényei a paradicsom és a paprika.
A betegség neve: A paradicsom xanthomonaszos betegsége
A kórokozó tudományos neve: Xanthomonas vesicatoria (Doidge) Vautern et al.
Fertőzési forrás: Vetőmag, növénymaradványok.
Betegség leírása, tünetek
A száron és a levélnyélen megjelenő foltok hosszúkásak, megnyúltak. A leveleken először apró vizenyős barna foltok jelennek meg. A foltok később elszáradnak, szélükön sárga udvar látható, felületüket baktériumnyálka borítja. A zöld bogyókon megjelenő foltok aprók, kerekek, zöldesbarnák, vizenyősek. A piros bogyókon látható foltok kidudorodók, varas hatásúak, sörérbarnák, felületükön filmszerű baktériumnyálka látható.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
A vetőmag felületén a kórokozó ahol 16 hónapig is életképes marad. A növénymaradványokon, szaprofita módon marad fenn. A talajban életképességét 2-3 évig megőrzi. A fertőzéshez a nedves körülmények optimálisak (eső, öntözés, harmat). A növény leveleibe és szárába a légzőnyílásokon keresztül hatol be, a bogyókba az apró sérüléseken át jut be a kórokozó. A bogyók csak fiatal korban fertőződhetnek meg, a levelek egész vegetáció alatt. Hőoptimuma 27-30°C. A magok felületére a bogyók héján lévő foltokról kerül magnyeréskor.
Védekezés
A védekezés irányelvei a következők; a beteg növénymaradványokat meg kell semmisíteni, vetésforgó betartása, egészséges vetőmag, a terület gyommentesen tartása. Szabadföldön, a vegyszeres védekezést kiültetés után, május második felében meg kell kezdeni, és folytatni, amíg a bogyók 2-3 cm-esek nem lesznek. Törekedni kell a minél rövidebb ideig tartó növényfelület nedvesség borítottságra. Réz tartalmú készítmények ajánlottak a védekezésre.