Kalászos - szeptória

A búza szeptóriás levélfoltossága komoly és állandó kihívást jelent szerte a világon. Különösen csapadékos éghajlaton (Északnyugat-Európa) hangsúlyos betegség. A kórokozó óriási gazdasági jelentősége ellenére a hozamveszteségekkel kapcsolatos biztos szakirodalmi adat alig található.

A betegség neve: szeptóriás levélfoltosság

A kórokozó tudományos neve: Zymoseptoria tritici (Roberge ex Desm.) Quaedvl. & Crous

Betegség leírása, tünetek:

Koratavasszal az alsó levelek levélhónaljában, később az egész levéllemezen sárga (klorotikus), majd megbarnuló (nekrotikus) foltok jelennek meg. Az általában párhuzamos oldalú foltok kezdetben aprók, de növekedve és sokasodva a levéllemez számottevő részét is kitölthetik. A foltokon megjelennek idővel a barnás-fekete piknídiumok. A kórokozó az alsó levelekről terjed felfelé. Súlyos esetben a levelek elszáradnak, elhalnak.

Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei:

a kórokozó primer fertőzési forrásai a vetőmag, az árvakelés és a fertőzött növényi maradványok. A vetőmagban micélium alakban, vagy csávázás hiányában annak felületén konídium és piknídium formájában évekig életben marad. A vegetációs időszakban leggyakrabban a konídiumok fertőznek, de a micélium és az aszkospórák is fertőzőképesek. Magyarországon már februárban is megfigyelhető a betegség tünete, de megjelenése szárbainduláskor a leggyakoribb. A fertőzéshez legalább 6 órán át tartó levélfelületi-nedvesség szükséges, emellett a spóracsírázáshoz a 15‒20 °C az optimális hőmérséklet. A nitrogénnel túltrágyázott, sűrű állományokban, mély fekvésű, nedves mikroklímájú területeken erősebb a fertőzési nyomás. A szeles időjárás kedvez a betegség elhatalmasodásában. A kórokozó szokatlan és elhúzódó látens fázist mutat búzában, a lappangási idő nyáron 2 hét, hűvös időben akár 1 hónap is lehet. A hőingadozás is fontos tényező, ugyanis koratavasszal -2 °C alatti hőmérséklet bekövetkezésével csökken a betegség kockázata. Hazai megfigyelések szerint a búza intenzív növekedésének időszakában visszaszorulhat a betegség.

Termésveszteség lehetséges léptéke: érzékeny fajtákon a termésveszteség elérheti az 50 %-ot, kevéssé érzékeny körülmények között 10% körüli.

Védekezés javasolt időzítése:

Az időjárási körülmények erősen befolyásolják a betegség erősségének kimenetelét. A fajták általában nem rendelkeznek kielégítő ellenállóképességgel. A csávázott vetőmag alkalmazása a maggal történő terjedés miatt ugyancsak jelentős. A gombaölő szeres állománykezelések a védekezés nagyon fontos eszköze. A védekezés időzítése ugyanakkor némileg problémás, mivel nehéz magabiztosan összehangolni a kórokozó terjedésével a hosszú lappangási idő miatt. A bevált gyakorlat ezért megköveteli, hogy a fejlődő levelek védelme érdekében a gombaölő szereket permetezzék korán, még a betegség tüneteinek megjelenése előtt, illetve másodszor a felső levelek (zászlóslevél) védelme érdekében.

Ha azonban az elváltozások már gyakoriak a leveleken, akkor a gombaölő szerek csak korlátozottan használhatóak. Kevés gyógyító (kuratív) hatóanyagot használhatunk, amely megakadályozná a gazdanövény szöveteinek kórokozó általi további kolonizációját. Ráadásul ezen készítmények igencsak veszélyeztetettek rezisztencia szempontból.