A fenyércirok imádja a klímaváltozást

30-40 évvel ezelőtti szakirodalom tanulmányozása alapján megállapíthatjuk, hogy Magyarország a fenyércirok elterjedési területének északi határán van. Az akkori gyomfelvételezések szerint hazánk legmelegebb megyéiben (Békés, Csongrád, Bács, Baranya, Tolna, Fejér és Somogy) volt jelentősebb fertőzés, viszont a többi mentes vagy gyakorlatilag mentes státuszban volt.

A klímaváltozás hatására szinte az egész országban kisebb-nagyobb kártételével számolhatunk. Mik voltak a rohamos terjedésének és megtelepedésének okai?

·        Elsősorban az emberi tevékenység – talajművelő, szállító eszközök, betakarító gépek, valamint fenyércirok magjaival szennyezett vetőmagok.

·        Művelt területen a fenyércirok rizómái nagyrészt a talaj felső 20 cm-es rétegében találhatóak meg. – 10 ^oC fok hidegben a rizómák már károsodnak. Gondoljunk vissza az elmúlt telekre, fagy sem volt, nemhogy 20-30 cm mélyen tartósan – 10 ^oC a talajban. A mélyszántás, ami a rizómák jelentős részét 30 cm mélyre forgatja le, biztos védelmet adott a hideghatás ellen, valamint a kitartó képletek feldarabolásával még szaporította a fenyércirok állományát.

·        A szárazságot igen jól bírja, mivel mediterrán gyomnövényről van szó. Eredeti élőhelyén gyakran előfordul, hogy adott helyen akár 3 hónapon keresztül nem esik az eső. A fenyércirok rizómái 60-70 %-os tömeg (víz) veszteséget is kibírnak anélkül, hogy életképességük csökkenne. Ezzel a tulajdonsággal az 1-2 hónapos Kárpát-medencei aszályt vígan átvészelik.

·    A fenyércirok túlélési stratégiája még a különböző hatóanyagokkal szembeni rezisztencia kialakítása (Magyarországon az ALS gátlókra rezisztens).

Az egyik legjobb védekezési mód a fenyércirok ellen a tavaszi kétszikű kultúrákban adódik. Célzottan mind a magról kelő, mind az évelő formája ellen jó hatásfokkal védekezhetünk, amire számos készítmény áll rendelkezésre. Viszont a kezelésre szűk időintervallum áll rendelkezésre, mert például a napraforgó esetében 4-6 leveles korában juttatható ki a készítmények, a későbbi fitotoxicitás veszélye miatt. A fenyércirok biológiájából következi az is, hogy a különböző mélységben lévő rizómákból eltérő időpontban törnek felszínre a friss hajtások, valamint csapadékos időszak után újrakelés történik (főleg alapkezelés hiánya miatt), ezért a napraforgó későbbi fenológiájában kell védekezni ellene. Erre a célra a Select^®Super tökéletesen megfelel, mert a napraforgó 2 leveles állapotától a virágzás kezdetéig (BBCH 12-61) alkalmazható.

Erős fetőzés vagy fejlettebb fenyércirkok esetében magasabb dózis alkalmazása indokolt. A fenyércirok 15–20 cm-es fejlettségénél kell akalmazni a Select^® Supert.

- Magról kelő fenyércirok ellen: 1,2–1,4 l/ha (szulfonil-karbamidra rezisztens is)

- Rizómás fenyércirok ellen: 1,4–1,6 l/ha (szulfonil-karbamidra rezisztens is)

A Select^®Super gyomirtó szert 150-250 l/ha lémennyiséggel, finom porlasztással juttassuk ki a fenyércirokra. 3 órával a permetezés után az eső már nem befolyásolja a hatását.

A Select^®Super gyorsan transzlokálódik a szárba és a gyökérbe, a merisztémaszöveteket roncsolja, vagyis a hajtás- és a gyökér osztodó szöveteknél jelentkezik a hatás. Tipikus tünet, amikor a kezelést követő 1 hét múlva a levélzet még egészségesnek látszik ugyan, de az új hajtást már ki lehet húzni a növényből, mivel az osztódószövet már elhalt. A teljes pusztulás és növényszáradás a kezelést követő 14-21 nap múlva lesz látványos.