Gémorr-félék

A gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjának Erodium nemzetségébe tartoznak a gémorr fajok, ezek Európában, Észak-Afrikában, illetve Közép- és Nyugat-Ázsiában honos fajok. A bürökgémorr és a gerelyes gémorr (Erodium ciconium) mezőgazdaságilag művelt területeken is előfordulhatnak, ám kis jelentőségű gyomok. Természetes élőhelyei száraz gyepek, gyomtársulások.

Alaktana

Gémorr fajokra egységesen jellemző, hogy a terméskék nyúlványának alsó része feltekeredett és a magvakat tartalmazó terméscsúcs képes higroszkópos mozgással a talajba fúródni. A spirálisan feltekert mag a talaj felszínén nedvesség hatására akár negyed óra alatt letekeredik, 5-10 csavarodást végezve. Ha ismét megszárad, akkor újra spirál alakot ölt. Így néhány nap alatt, több nedves-száraz periódus után a mag saját magát beássa a talajba.

A bürökgémorr többnyire szétterülő, vagy más növényekre csavarodó szárú, borzas, vagy mirigyes növény. Levelei szórt állásúak, szárnyasan szeldeltek, a levélszárnyak ismét egy- vagy kétszeresen szeldeltek, a cimpák hegyesek. Pirosas rózsaszín virágjai márciustól novemberig nyílnak. A termés csőre mintegy 5 cm hosszú. Az Ujvárosi-féle életformarendszer szerint ősszel csírázó, nyár elején magot érlelő gyom (T2).

A gerelyes gémorr kevéssé bozontos-pelyhes, ugyancsak talajra simuló, de a virágos kocsányok felállók. A levélszárnyak tövig szeldeltek, a szeletek tompa csúcsúak. A virágszirmok lilásbíbor színűek. A termés csőre akár 10 cm hosszú is lehet.

Előfordulása

Az egyéves, de ősszel csírázva áttelelő bürökgémorr pihentetett területeken, legelőn, szárazabb réteken, kiöregedett lucernásokban gyakori. Ősszel kikelt egyedei előfordulnak kalászos kultúrákban is, de ott nem tud megnőni. A gerelyes gémorr ugyancsak ritka látogató a mezőgazdasági területeinken, bár a szőlő- és gyümölcsültetvényekben megtalálható.

Kártétel, védekezés:

A gémorrfélék nem jelentenek veszélyt a kultúrnövényekre és a növénytermesztésre, terjedésük nem agresszív. Megfelelő talajműveléssel magérlelésük megakadályozható, így csökkenthetjük a művelt talaj magkészletét.

A szőlő- és gyümölcsültetvényekben a soralja esetleges gyomirtóval történő kezelésekor érdemes az elsodródás lehetőségét cseppnehezítő adjuváns készítménnyel is csökkenteni.