Fenyércirok

A fenyércirok (Sorghum halepense), a perjevirágúak (pázsitfűfélék) (Poales) rendjén belül a kölesformák (Panicoideae) alcsaládjába tartozik. A kukorica mára legfontosabbá vált gyomnövénye. Rizómás, évelő, egyszikű növény, a Föld mediterrán, trópusi vidéken mindenütt gyakori. Hazánk elterjedésének északi határa a gazdasági kártételt tekintve, de a klímaváltozás következtében nem kizárt, hogy idővel északabbra húzódik. A világ és hazánk 10 legfontosabb gyomnövénye között szerepel. Fejér és Tolna megyében a kialakult szer rezisztencia miatt a védekezés bizonyos kultúrákban (kukorica) nagyon nehéz, a gyom mentesítése a fertőzött területről több évnyi célzott növényvédelmi kezelést jelent.
Alaktan
Sziklevele begöngyölődött, lomblevelei 1-2 cm szélesek, hosszúak, szálasak. A nyelvecske hártyás 2-5mm közötti, szőrkoszorú veszi körül.   A levél főere széles, fehér színű, a levéllemez és a szár kopasz, színe pirosas lehet. Virágzata buga, igen nagyméretű (kb. 30 cm), ágas, az oldalágak hosszabbak, az ágak örvösen felfelé állnak. A pelyva rövid, szőrős, vagy kopasz, a pelyvalevél tojásdad, fénytelen, barnás árnyalatú. A toklász lehet szálkás vagy szálkátlan. Termése szemtermés, melyet a két legalsó pelyva takar. Pelyvalevelei kihegyezettek, sárgás, sárgásbarna árnyalatúak. A pelyvák megkeményedtek, simák, fényesek, a toklászok szerepét vették át, szorosan zárják a szemet.
Életmód, előfordulás
Az Újvárosi-féle életforma rendszer szerint G1-es csoportba tartozik. Az ebbe a csoportba sorolható növények módosult földalatti hajtásukkal (tarack, rizóma) szaporodnak és telelnek át. A rizóma, funkcionálisan és felépítésében is megegyezik a tarackkal, de attól méretben eltér, vastagabb és rövidebb szártagú, ezért a rügyek sűrűbben találhatók rajta. Mindkét módosult hajtásra jellemző az, hogy csúcsrügyben végződnek, mely hormonálisan szabályozza az axilláris rügyek aktiválódását, valamint, hogy a talaj felszínével párhuzamosan futnak.  Legnagyobb tömegük a talaj10-30 cm-es rétegben található. Melegigényes, fagyokra érzékeny gyomnövény, ám a rizómák fagytűrése jó. Talajtípusra nem érzékeny, agresszív növekedésével bárhol megtelepedhet. Magról és rizómáról is képes szaporodni, ami megnehezíti az ellene való védekezést. A magról kelt példányok bokrosodásukig nem fejlesztenek sok levelek, bokrosodás után kezdődik a rizómák fejlesztése. A növény 80.000 magot is hozhat egy vegetációs ciklus alatt.

Kártétel, védekezés

A paprikában engedélyezett herbicid hatóanyagok száma kevés. Kétszikű kultúrából egyszikű gyomot kiirtani azonban még mindig könnyebb, mint közel rokon haszonnövényt és gyomot szabályozni. A fenyércirok rizómás, áttelelt példányai erősebbek és ellenálóbban a gyomirtó szerekkel szemben, ezért törekedni kell arra, hogy a magról kelő egyedeket ritkítsuk a területen, még mielőtt rizómát fejlesztenek. Mechanikai úton vagy talajtakarással is gátolható a gyomok megjelenése. Paprikában engedélyezett hatóanyagok a quizalofop-P-etil, a propaquizafop és a kletodim.

A paradicsomban a fenyércirok elleni védekezésre felhasználható hatóanyagok száma nagyon kevés. A fenyércirok rizómás, áttelelt példányai erősebbek és ellenálóbban a herbicidekkel szemben, ezért törekedni kell a magról kelő példányok kiirtására, még mielőtt rizómát fejlesztenek. Mechanikai úton vagy talajtakarással is gátolható a gyomok megjelenése. Paradicsomban engedélyezett hatóanyagok a quizalofop-P-etil és a kletodim.