Alma – sodrómoly fajok

Almában négy sodrómoly faj bír nagy jelentőséggel, a ligeti sodrómoly (Pandemis heparana), a keleti sodrómoly (Clepsis rolandriana), az almailonca (Adoxophyes reticulana) és az almamoly (Cydia pomonella). Szinte minden gyümölcskultúrában előfordulhatnak és károsíthatnak. Magyarországon az almamoly fő tápnövényei az alma és a dió. A keleti sodrómoly csak Európában él, a többi faj Palearktikus elterjedésű, megtalálhatók Európában és Ázsia számos pontján is.
A ligeti sodrómoly, a keleti sodrómoly és az almailonca kártétele, életmódja és méreteik igen hasonlók. Az imágók általában 8-14 mm hosszúak, szárnyaik feszttávolsága 18-24 mm között változik. Kifejlett hernyóik 18-23 mm hosszúak. Színük zöld vagy a zöld különböző árnyalatai, testükön pontszerű szemölcsök találhatók.  Mind a három faj esetében két nemzedék fejlődik ki évente, telelésük a fa kéregrepedéseiben, védett helyen történik általában a fa koronájának felsőbb részeiben. A kettes vagy hármas stádiumban lévő lárvák telelnek át szövedék védelmében. Tavasszal az áttelelő hernyók előjövetelük után megkezdik táplálkozásukat a rügyek odvasításával. Később belerághatnak a virágokba, a leveleken hámozgatnak és összeszövik azokat valamint a hajtásvégeket, és szövedék védelmében táplálkoznak. A gyümölcs felületén is hámozgatnak, olykor mélyebbre is berághatnak. Az áttelelt nemzedék hernyóiból kifejlődött imágók május végén, június elején kezdik meg rajzásukat. Rajzáscsúcsuk június második felére tehető. A női ivarú állatok mindegyik faj esetében 200-350 tojást helyeznek el kisebb nagyobb csomókban a levelekre, hajtásokra és a gyümölcsre. A kikelt hernyók szintén a levelekkel, hajtásokkal és a gyümölcs felületén sűrű szövedék védelmében táplálkoznak. Bábozódás után a második nemzedék rajzása július végére- augusztusra tehető. A második nemzedék által lerakott tojásokból kikelő hernyók nyár végén, ősszel még táplálkoznak, majd a kettes-hármas stádiumú lárvák elindulnak telelő helyet keresni a fa kéregrepedéseiben, a lombkorona felsőbb szintjeimben, védett helyeken. A ligeti sodrómoly imágója barna, világosbarna vagy okkeres, sötétebb barna sávokkal elülső szárnyain. A kerti sodrómoly nagyon hasonló hozzá, sávjai némileg elkülönültebbek és sötétebbek az állat alapszínéhez képest. Az almailonca elülső szárnyai némileg márványozottabban foltosak jól elhatárolható, sötétebb, szélesebb sáv nincs. Nyugalmi állapotban összecsukott szárnyaik harang alakúak.
Az almamoly kártétele és életmódja színe és alkata kissé eltér rokonaiétól. Két nemzedéke fejlődik ki évente, de ha megfelelőek a környezeti feltételek, egy csonka, harmadik nemzedék is kialakulhat. A kifejlett hernyója telel át sűrű szövedékben, védett helyen, kéregrepedésekben, a fa koronájában. Tavasszal bebábozódik, az első nemzedék május elején, közepén kezdi meg rajzását, amely június végéig is elhúzódhat. A nőstények a levelekre, hajtásokra, ágakra, gyümölcsökre helyezik petéiket. A fiatal lárva kikelése után még mászkál egy kicsit, majd befúrja magát a gyümölcsbe. Ez az időszak alkalmas a lárvák elleni védekezésre, míg szabadon van. A behatolás helyén kis fúrt lyuk és ürülék maradvány látható. A hernyó befúr egész a magházig, ahol megesz a magot, és ürülékével bepiszkítja a gyümölcs belsejét. Miután kifejlődött, kimászik a gyümölcsből. A kimeneti hely nagyobb, mint a bemeneti. A hernyó bebábozódik, majd a kikelő imágók június vége-július elejétől kezdik meg rajzásukat. Az első nemzedék nőstényei 18-23 petét raknak a második nemzedéké 76-83 vagy ennél is több tojást helyeznek el. A második nemzedék augusztusban rajzik. A kikelő lárvák az előző nemzedékhez hasonlóan táplálkoznak, majd kifejletten vonulnak telelőre. Az almamoly sötétebb színű, márványozott sávú világosabb szürke foltokkal, pihentetett állapotban szárnyai végén sötétebb, szem-szerű folt látható. Nyugalmi pozícióban kevésbé harang alakú, inkább hosszúkás, háromszögre emlékeztető.
Védekezés
A hőmérséklet alakulása minden faj esetében befolyásolja a populációk fejlődését, dinamikáját. A permetezések során érdemes figyelemmel lenni természetes ellenségeik védelmére. Természetes ellenségeik közül kiemelendők a gyilkosfürkészek. Biológiai készítmények közül a Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki baktérium fajt tartalmazó termékek eredményesen alkalmazhatók a hernyók ellen. Sodrómolyok elleni védelemben engedélyezett hatóanyagok: emamektin benzoát, klórantraniliprol, spinetoram, indoxakarb, lambda-cihalotrin, acetamiprid.