Alma - almamoly

Az almamoly (Cydia pomonella) a palearktikumban őshonos, mára szinte az egész világon elterjedt kártevő. Tápnövényei az alma, körte, birs, naspolya, vadalma, vadkörte, de a dión is előfordulhat. Az alma legjelentősebb kártevőjeként tartják számon, a növényvédelmi beavatkozások tekintetében is meghatározó károsító. Megfelelő védekezéssel kártétele 1-2% alá csökkenthető. Rendszertani szempontból az almamoly a lepkék (Lepidoptera) rendjén belül a valódi lepkék alrendjébe (Glossata), ebben pedig a Sodrómolyfélék (Tortricidae) családjába tartozik.
Alaktana
Kifejlett állapotban (imágó) 9-12 mm nagyságú, szárnyainak kiterjesztett állapotában szárnyainak feszttávolsága 15-22 mm. Elülső szárnya hamuszürke, barnásszürke, hullámos, sötétszürkés harántsávok találhatók rajta. Szárnyának csúcsán aranybronzos keretben szürkésfekete, fekete folt van. A hátulsó szárny barnásszürke, világosabb rojtokkal. Tojása fehér, lapos, középen kissé domborodó. A tojásokat a nőstény a gyümölcs felületére helyezi, egyesével, vagy néhány darabból álló csoportba. Lárvái hernyók, sárgásfehér színűek, 1,4-2,0 mm hosszúak, a gyümölcs belsejében táplálkoznak. A báb kéregrepedésekben, a fa törzsén vagy egyéb védett helyen található, nagysága 9-12mm.  
Életmódja
A faj egy évben kifejlődő nemzedékeinek száma változó. Hazánkban két teljes nemzedék fejlődik ki, de ha kedvezőek a környezeti feltételek egy részleges harmadik nemzedék is megjelenhet. Kifejlett lárvaállapotban telel gubóban a fatörzs védett részein, kéregrepedésekben, száraz növénymaradványok között. Tavasszal bebábozódik, majd a májustól rajzanak az áttelelt nemzedék imágói. A lepkék alkonyatkor, éjszaka aktívak, fényre jól repülnek, rajzásuk június közepéig, végéig tart. A rajzást követő pár napon belül megkezdik a párzást. Ha az alkonyati hőmérséklet tartósan 14-16 °C fokra emelkedik, a nőstény megkezdi a peterakást. Egy áttelelő nőstény lepke átlagosan 17-23 db petét rak, melyek hőmérséklettől függően 6-12 nap múlva kelnek ki. A tojásokat a gyümölcsre, ágakra levelekre helyezi. A tojásból kikelő kis hernyó kis ideig mászkál, míg behatolásra alkalmas helyet nem talál, majd a gyümölcsbe fúrja magát.  Ez az időszak alkalmas a védekezésre, mielőtt védett helyet talál magának. A lárva ezután berágja magát a magházig, ahol kirágja a magvakat és helyükre a hernyó ürüléke kerül. Ürülékét a járatokon keresztül eltávolítja, így a gyümölcs felszínén is megjelennek az apró ürüléknyomok. Ha kifejlődött, az utolsó (L₅) stádiumú lárva elhagyja a gyümölcsöt, bábozódásra megfelelő helyet keres, majd bebábozódik. Ez az időszak 20 °C-os hőmérsékleten körülbelül 20-21 nap.  A bábidőszak hossza a hőmérséklet emelkedésével rövidül. A második nemzedék imágói június végétől, július elejétől rajzanak, de az elhúzódó fejlődési ütem miatt szeptemberig találkozhatunk rajzó példányokkal. Ekkor a nőstények számára már kedvezőbbek a körülmények, ezért több tojást raknak (körülbelül 80 vagy több), valamint a fejlődési stádiumok is rövidebbek. Emiatt a második nemzedék kártétele jóval jelentősebb. A második nemzedék hernyói elhagyva a gyümölcsöt, telelésre alkalmas helyet keresnek, majd sűrű szövésű gubót készítenek és diapauzába vonulnak.
Kárképe
A hernyó a gyümölcsöt károsítja, a gyümölcs felületén jól megfigyelhetők a behatolási és kifurakodási helyek. A befurakodás helye kisebb, ürüléknyomokkal körülvett, a kimeneti nyílás nagyobb. A károsított gyümölcs belsejében láthatók a járatok a kirágott magházig. A magház helyén a hernyó ürülékszemcséket hagy. Dióban kártételéről a terméskupacs megfeketedése, csonthéjra száradása, később történt károsítás esetén, a köldökrészen megjelenő fekete lyuk árulkodik.
Előrejelzés, védekezés
Egyedfejlődése szempontjából a hőmérséklet alakulása a legfontosabb tényező. A szárazabb, melegebb élőhelyek kedvezőbbek számára. A nagyobb területű, intenzíven kezelt állományokban kevésbé tud elszaporodni, mint a nem kezelt, elhanyagolt kertekben. Rajzásának menete fénycsapdával, vagy szexferomon csapdával nyomon követhető. Védekezés szempontjából lehetőség van természetes ellenségekkel fékezni a károsítást, például tojás fürkészekkel, granulózis vírussal (Cydia pomonella Granulovirus (CpGV)), Bacillus thuringiensissel. Vegyszeres védekezésre engedélyezett hatóanyagok;
emamektin benzoát, indoxakarb, cipermetrin, klórantraniliprol, spinetoram, piriproxifen.