Alma almailonca

Az almailonca (Adoxophyes reticulana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómólyfélék (Totricidae) családjának tagja. Magyarországon az alma és a körte legfontosabb sodrómoly kártevőjének számít. Nyári nemzedékének gyümölcskártétele elérheti a 9-16%-ot. Palearktikus elterjedésű faj. Sok tápnövényű faj, szinte minden gyümölcsfán, díszfákon, cserjéken, és egyes lágyszárú növényeken is megjelenhet.
Alaktan
A kifejlett moly (imágó) körülbelül 7-11 mm hosszú, szárnyainak feszttávolsága 15-22 mm. Jellemzően a női ivarú egyedek nagyobbak, mint a hímek. Ivari dimorfizmus jellemzi. A hím esetében, elülső szárnya okkersárga, rácsszerű vékony hálózatos mintázattal és élénk vörösesbarna ferdén futó mintázattal rajta. A nőstény lehet sötétebb árnyalatú, szárnyán a foltok, rajzolatok elmosódottak. Hátulsó szárnyuk világosszürke. Tojásaikat a levelek színére vagy a gyümölcsre helyezik kisebb nagyobb csomókban, színük sárgás, laposak, közepük enyhén kidomborodó. A fiatal lárva sárgászöld, nyakpajzsa zöldes. A kifejlett hernyó hossza 18-23 mm, alapszíne zöld, háta színe változó lehet a zöld különböző árnyalataiban (olajzöld, szürkészöld, sötétzöld). A hernyón apró sárgás szemölcsök figyelhetők meg. A báb 10-11 mm, eleinte fűzöld, majd barna, a károsítási helyen szövedék gubóban található meg.
Kárképe
Tavasszal az áttelelő hernyók károsítják a rügyeket, berágnak a nyíló almavirágba, amelyet összeszőnek, így az nem tud kinyílni. A kötődött gyümölcsbe is berágnak, ami ennek következtében torz növekedésű, deformált lesz. A nyári nemzedék lárvái szövedékükben a leveleken hámozgatnak, az idősebb nemzedék a gyümölcsön táplálkozik a szövedék védelme alatt. Berágnak a gyümölcshúsba, mély berágáskor a hernyó a kocsány körüli mélyedésben található.
Életmódja
Két nemzedéke van évente. Hernyó alakban telelnek védett helyen. Tavasszal, rügyfakadáskor kezdik elhagyni telelő helyeiket és megkezdik táplálkozásukat a rügyeken, hajtásvégeken és a virágokon, vagy a kötődött gyümölcsön. Itt fejlődnek, majd bebábozódnak. A bábállapot 7-10 napig tart. Az áttelelt nemzedék rajzása május végétől július elejéig tart. A nőstény 30-80 tojást helyez el egy csomóban, az összes lerakott tojás egyedenként kb. 200-350 darab. A kikelő lárvák szétszélednek és megkezdik táplálkozásukat, majd 6 lárvastádium után bábozódnak be. A hernyó átlagosan 32-42 napig él. A második nemzedék július végétől szeptember elejéig rajzik. A második nemzedék női ivarú egyedei az első nemzedékhez hasonlóan lerakják tojásaikat majd az ezekből kikelő lárvák még ősszel táplálkozásukkal károsítanak, ezt követően a második vagy a harmadik fejlettségi állapotban lévő lárvák telelőhelyeikre vonulnak (ágrepedések, törzs védett helyei, rügyalapok) és sűrű, több rétegű gubót szőnek maguknak.
Védekezés
Fontos a rajzásdinamika előrejelzése, fény és feromoncsapdás megfigyeléssel. Rügyfakadást követően érdemes növényfelvételezést végezni az áttelelt nemzedék felmérésére. Természetes ellenségeik közül a gyilkosfürkészek számos faja képes gyéríteni a populációt. Ragadozók közül a bödék, poloskák, madarak, fülbemászók szabályozhatják a populációt. Parazitoidok közül a Trichhogramma caoeciae fürkészdarázs faj a tojásokat tizedelheti. A Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki baktérium faj szintén hatékony biológiai védekezést eredményez. Engedélyezett hatóanyagok továbbá; indoxakarb, abamektin, klórantraniliprol.