Szőlő – feketerothadás

A betegséget először Észak – Amerikában azonosították 1853-ban, Európában 1885-ben találták meg. Nagyobb károkat a Svájcban 1988-tól, Németországban 2002-től okoz. Hazánkban 2000-től számít potenciális, veszélyes kórokozónak. 2010-ben járványszerű megjelenése volt tapasztalható.
A betegség neve: A szőlő feketerothadása
A kórokozó tudományos neve: Guignardia bidwellii (Ellis) Viala és Ravaz
Ivartalan alakja: Phyllosticta ampelicida (Englem.) Van Der Aa 
Fertőzési forrás: talajra hullott, vagy a tőkén maradt fertőzött növényi maradványok
Betegség leírása, tünetek
A levélnyélen a hajtás tengelyén, és a fürtkocsányon szabálytalan alakú, hosszanti, sötétlilás- feketés besüppedő foltok jelentkeznek.  A leveleken perzselés szerű, szabálytalan alakú, elszórt sötét határvonallal szegélyezett nekrotikus foltok jelennek meg. A fertőzés bekövetkezése után körülbelül két héttel a foltok felületén megjelennek a gömb alakú termőtestek, a piknídiumok, kör alakban. A legsúlyosabb kárt a fürtök megbetegedése okozza. A megfertőződött bogyók eleinte világosabb, majd sötétbarnák, a fertőzési ponttól kiindulva töppednek, zsugorodnak, mumifikálódnak. A bogyók felülete dudoros, érdes tapintású a bőrszövet alatt kifejlődő termőtestek tömege miatt.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
Fertőzött növényi részeken, növénymaradványokon telel át ivaros termőtesttel, ahol két évig is megőrzi életképességét. Az aszkospórák kialakulásához elengedhetetlen tavasszal a csapadék. Az aszkospórák 36-48 óra alatt csíráznak, a gomba hőoptimuma 7-32 °C között van. A kórokozó növénybe való bejutásához szükséges a legalább 24 órán át fennálló levélnedvesség. A legoptimálisabb fertőzési optimuma a 21-24 °C fok és a hét órás levélnedvesség időtartam. A fiatal levelek a legfogékonyabbak a betegségre. A fürtök a virágsapkák leválásától a zsendülésig a legérzékenyebbek, azonban a tünetek csak körülbelül két héttel később jelentkeznek. A hőmérséklet emelkedésével az inkubációs idő rövidül. Tartósan csapadékos és meleg időjárás esetén a fertőzött növényi részeken fejlődött piknídiumokból (termőtestekből) piknokonídiumok szabadulnak ki, ezek a nyári spórák, melyek csírázási ideje 10-15 óra.
Védekezés
A feketerothadás fertőzésének környezeti alapfeltételei nagyon hasonlóak a peronoszpóra és a lisztharmat primer fertőzéseit kiváltó hő és nedvesség optimumaihoz. A beavatkozások célja az elsődleges fertőzések megakadályozása. Elsősorban a tőkén maradt fertőzött növényi részeket kell eltávolítani és megsemmisíteni, a földre hullott növényi maradványokat talajba forgatni. Szellős lombfalat érdemes kialakítani és gyommentesen tartani az állományt. Feketerothadás ellen a vegyszeres védekezést a teljes virágzástól, kötődéstől érdemes megkezdeni, mikor a virágsapkák lehullottak. Engedélyezett hatóanyagok: ditianon, ciflufenamid, difenokonazol, spiroxamin, tebukonazol.