Szőlő - bórhiány

Szőlőn bórhiány következtében a leveleken sajátos tünetek jelentkeznek, illetve ú.n. madárkás fürtök alakulhatnak ki. A borhiány kialakulását elősegítő tényezők közé sorolhatjuk a talaj egyes paramétereit, így a mésztartalmat és a kötöttséget, de más technológiai elemek is meghatározók lehetnek a bórhiány létrejöttében, így a sorközfüvesítés, az esetleges öntözés mennyisége, vagy ritkábban a helytelen tápanyagutánpótlás is.

A bór mikroelem jelentősége:

A bór alapvető szerepet játszik a növények életében, hiányában szignifikáns fiziológiai és morfológiai változások következnek be. A felvett bór a növényben szervetlen, vagy bór-cukor komplexek formájában szállítódik, és döntő hányada a sejtfalakban található. Ennek a mikroelemnek közvetlen hatása van a cukor és keményítő enzimatikus szintézisére, akárcsak a pektin előállítására. Bór hiányában megnövekszik a növényekben az indolecetsav-szint, ami a növekedést gátolja. A virágpor megtermékenyítő-képességét is jelentősen rontja a bórhiány. A bór hiánya tehát a sejtfalak funkcióját, stabilitását rontja, csökkenti továbbá a sejtmegnyúlást, és általában a merisztémaszövetek fejlődését, így a gyökérnövekedést is gátolja. Ez utóbbi annyira meghatározó, hogy már pár órával a teljes bórhiány beállta után leáll a gyökérnövekedés. Persze kisebb mértékű, szabadföldi viszonyok mellett gyakran előforduló bórhiányban a hajtásnövekedés csak minimális látható kárt szenved, de a gyökérnövekedés gátlódása bekövetkezik, és további kockázatokat teremt, hiszen romlik ezáltal a növény víz és tápanyagfelvétele. Ez a kevéssé látványos tünet különösen vízhiányos időszakban jelentős. A bórhiány esetén a kálium felvétele is jelentősen gátolt.

A bór előfordulása talajokban:

A talajban a bór általában vízoldható formában, vagy szerves anyaghoz, illetve agyagásványokhoz kötve fordul elő. Csapadékos területeken a bór könnyen kimosódik a talajból. Nem csak a kimosódás, hanem a növényi táplálkozás is fokozatosan meríti a gyökérzóna bórkészletét, így bórtrágyázás válhat szükségessé. A szőlő viszonylag bórigényes növény, hektáronként évente mintegy 115 gramm bór felvétele történik. A talaj bórtartalma 0,3-2,0 mg/kg közötti tartományban megfelelő, bár ezt az intervallumot a talaj egyes paraméterei befolyásolhatják. Ilyen tényező a talaj kémhatása: a bór 8-9 közötti pH-értéknél alig felvehető a növények számára. Ugyancsak nehezíti a bórfelvételt a talaj nagy nitrogén, vagy nagy kalcium tartalma (erősen meszes talajok).

A bór hiányának tünetei:

A szőlő bórhiányából eredő tünetek meglehetősen jellegzetesek, megjelenhetnek egyaránt a vegetatív és generatív részeken is. A hajtás közepi, vagy végi levelek lemezén az érközötti részeken kivilágosodó, sárguló, némileg mozaikos, elmosódott szélű foltok alakulnak ki. A magnézium hiánytünete is hasonló, de ott élesebb határvonalú a kivilágosodó foltok széle. A bórhiányos levelek kicsik maradnak, az érközötti részek kidagadók, a levél széli hegyes csúcsok nem fejlődnek ki. Kék bogyójú fajtákon a leveleken megfigyelhető elszíneződés nem sárga, hanem világospiros. A hajtás ízközei rövidek maradnak. A megtermékenyülés hiányos lesz, így számos virág elszárad. A rendellenes kötődés következtében ú.n. madárkás fürt alakul ki, amelynek hátterében állhat virágzáskori hideg időjárás is, de a bórhiány ugyanúgy. Az apró bogyók ólomszínűek, hamar lehullanak.

Hiánytünet kezelése, megelőzése:

Amennyiben a talaj bórtartalma nem esik a kívánt tartományba, akkor bórtrágyázásra kerülhet sor. Ilyenkor 1-2 kg bórral lehet a talajt trágyázni. Figyelem: a sok bór (>2,5 mg/kg) káros lehet a növényállományra. Ha a levélanalízis során a levéllemez szárazanyagára vonatkoztatva a bórtartalom nem éri el a 25-40 mg/kg tartományt, akkor lombtrágya kijuttatásával átsegíthetjük a szőlőt a bórhiányon. A száraz időjárás is okozhat átmeneti bórhiányt. A bór mikroelemre nem csak a virágzás időszakában van szüksége a szőlőnek, hanem esszenciális mikroelemként folyamatosan. A lombtrágyával történő adagolás történhet tehát többszöri kijuttatással is.