Repce - kénhiány

A kén mezoelem jelentősége:

Az 1990-es évekig alárendelt szerepe volt a mezőgazdasági növénytermesztésben a kéntrágyázásnak, ugyanis az ipari szennyezés a légkörön keresztül trágyázta a földeket, nagyjából évi 10 kg/ha mértékben. E hatás elmúltával ma szembesülünk a kénhiány megjelenésével, különösen a kénigényes kultúrákban. Ilyen a repce is, ami hektáronként 50-70 kg ként vesz fel. A kéntrágyázás nem csak önmagában fontos, hiszen jelentősen befolyásolja a nitrogén felvételt is. A helyes nitrogén-kén arány 10-15:1; tehát minden 10-15 kg N trágyázás igényel 1 kg ként is. A kén több aminósav építőeleme (metionin, cisztein, etc.), adagolásával egyértelműen növelhető a klorofill-mennyiség.

Az őszi káposztarepce kénigénye tehát szoros összefüggésben van a nitrogénigénnyel. A két tápanyag összehangolt, harmonikus adagolásával erőteljesebb virágzás, jobb termékenyülés, több termés és nagyobb olajtartalom érhető el.

A kén előfordulása talajokban:

A növények csak szulfát (SO42-), azaz oxidált formában tudják a ként a talajból felvenni, elemi formában nem. A talajban lévő kénnek továbbá 90-95 százaléka szerves kötésben van jelen, növények számára ugyancsak felvehetetlen formában. A talaj kénkészletének tehát csak az 1-4 %-a van felvehető szulfátként jelen.

A különböző kénformák mineralizációját baktériumok végzik, amelyeknek bizonyos hőmérsékletre és időre van szükségük ahhoz, hogy a szükséges átalakítást véghez vigyék. Így fordulhat elő, hogy a baktériumok számára kedvezőtlen körülmények fennállásakor, tehát kis szervesanyag-tartalmú talajokon, aszályos időben, hidegben, sok csapadék mellett lassul a kénformák átalakítása, így a növények számára elérhető szulfátkén mennyisége csökken a talajban. A savanyú kémhatású, kilúgozott talaj kénszolgáltató képessége is csekély. A szerves kötésben lévő kén mineralizációjának hozzávetőleges mértéke hektáronként 10-20 kg.

A kén hiányának tünetei:

A kén hiánytünetei először a fiatalabb leveleken jelentkeznek, csökkenő klorofillképződés formájában. Emiatt a levéllemez színe -szélétől indulva- halványodik; halványzöld, vagy halványsárga színeződés, erős kénhiány esetén bronzos, vöröses árnyalat is megfigyelhető. A fiatal levelek ráadásul kicsik és keskenyek maradnak. A tünetek hasonlók a nitrogén hiánytünethez, de az az idősebb leveleken kezdődik.

A kénhiány nem csak a lombon mutatkozik meg. A virágok deformáltak, csökevényesek maradnak, vagy akár fehéres-sárgás elszíneződés is kialakulhat a virágon. A gyenge virágzat következménye a kisebb, kevesebb magot tartalmazó becő.

Hiánytünet kezelése, megelőzése:

A repce kénhiányának megelőzésére mintegy 20-40 kg ként célszerű pótolni. A repce kénigénye tekintetében ismert, hogy az őszi időszakban a talaj kénszolgáltató képessége meghaladja a növényállomány igényét. A tavaszi és nyári időszakban ugyanakkor a talaj csak a repce kénigényének felét, harmadát tudja kielégíteni, tehát természetes módon is hiány keletkezik. Mivel már márciusban jelentősen megnő a repce kénigénye, ezért az áttelelést követően mihamarabb, a nitrogénutánpótlással egymenetben érdemes a kéntrágyázást is elvégezni, a növény számára felvehető formában.

Az akut hiánytünetek enyhítése, megszüntetése céljából, lombtrágyával kijuttatott kénre kedvezően reagál a repce, és hamar helyreáll a növény optimális növekedési üteme.