Repce - abiotikus stressz
A szabadföldi növénytermesztésben a növények rengeteg terhelésnek vannak kitéve, ami fejlődési lehetőségeiket korlátozza. Stressznek nevezhetjük azt a számtalanul sokféle helyzetet, ami a normálistól eltérő viselkedéshez vezet. Növénytermesztési szempontból azt kell értékelni, hogy mekkora az eltérés az optimális fejlődést biztosító körülményektől, illetve, hogy adott-e a növényállomány regenerálódását segítő lehetőség.
A stressz hatásai:
A gyenge stressz fokozza a növény fiziológiai aktivitását, aktiválja a sejtanyagcserét, és nem okoz semmiféle látványos károsodást, még hosszabb távon sem. Ezzel szemben az erős stressz károsítja az anyagcserét, csökkenti a növény aktivitását, korai öregedést okoz, sőt a pusztulást is kiválthatja. Az eltérő mértékű stresszek között nehéz különbséget tenni, az átmenet természetesen folyamatos. A maximális hozam elérésében már a gyenge, nem látványos stressz is hátráltató, ezt kell a termesztőnek felismernie, és lehetőség szerint mihamarabb átsegíteni a növényt ez időszakon.
Stressz hatására első lépésben a növény vitalitása csökken, ilyenkor a felépítő helyett a lebontó folyamatok dominálnak. Amennyiben a növény képes rá (van rezisztencia-potenciálja), akkor a második fázisban ellenáll a stressznek, helyreállítja a normális működést az alkalmazkodási mechanizmusai által, közben edzettebbé is válik. Ha tovább tart a stressz, akkor bekövetkezhet a harmadik szakasz, a kimerülés. Ekkor az alkalmazkodóképességet meghaladó igénybevétel történik, amelynek a fokozatos leromlás, károsodás és pusztulás az eredménye.
Az abiotikus stressz kiváltó okai repcén:
Az őszi káposztarepce termesztése során igen hosszú idő telik el a vetés és betakarítás között, tulajdonképpen nincs is olyan állomány, amit ne érne valamilyen stresszhelyzet ez idő alatt. Az abiotikus, vagyis élettelen környezeti tényezők igen változatos formában képesek hátráltatni a repce fejlődését. A rendelkezésre álló fény, víz és tápanyag mennyisége szélsőséges tartományban, és némely faktor hirtelen képes megváltozni.
A repceállományok életében az első stresszhatás sokszor a szárazság, ami már csírázáskor is visszavetheti a növekedést, egyfelől egyszerű vízhiány miatt, másfelől a talajoldat hiányában szűkösen felvehető tápanyagok miatt. Az őszi száraz, meleg idő továbbá az ilyenkor károsító bogarak által okozott kárt is hatványozottan növelheti. Tápanyaghiányos állapotban nehezen alakulhat ki olyan gyökérzet, ami az ugyan egyre ritkábban, de nem kizárható módon bekövetkező zord téli időjáráskor is biztosítja az állomány megfelelő áttelelését. Ezért hasznos a startertrágyázás, és az őszi nitrogénutánpótlás is.
Az erős gyökérzettel bíró, sikeresen áttelelt repceállományok tél végén, koratavasszal már növekedésnek indulnának, de a talaj még hideg, tápanyagszolgáltató képessége gyenge. Ezért reagálnak az első nitrogénutánpótlásra olyan erősen a repcetáblák. A gyökerek által felvett ionok több mint kétharmada nitrát és ammónium. Ha ezekből hiány van, az azonnal megnyilvánul. A növényi fehérjék fél életideje (felezési idő) szabályos esetben néhány nap, de nitrátéhezés esetén csak néhány óra, ugyanis építőelemeikre, aminosavakra bomlanak.
A tavaszi időszakban a repce folyamatosan jóval több nitrogént igényel, mint amit a talaj még optimális állapotában fedezni tudna. A növekedést korlátozó nitrogénhiány gyakori, noha nem mindig mutatkozik stressz formájában. A szilárd műtrágyák viszont csak nagyobb csapadék után juthatnak el a gyökérzónáig, az esőre történő várakozással ugyanakkor sok értékes napot veszítünk el a tenyészidőből, amikor az állomány nem építi, hanem bontja magát.
A stressz megszűntetése:
Az abiotikus stresszhatások közül leginkább a több irányból (vízhiány, hideg talaj, gyenge gyökeresedés) kialakuló tápanyaghiány a leggyakoribb a repceállományokban. Valamely abiotikus tényezőn nem tudunk változtatni, de a harmonikus növénytáplálásért sokat tehetünk. Szerencsére több új technológia is a segítségünkre van a szabadföldi növénytermesztésben, elég csak a startertrágyázásra, aztán a nem perzselő folyékony fejtrágyázásra, vagy a gyors hatású lombtrágyákra és a biostimulátokora gondolni. A maximális hozam eléréséhez mindezeket be kell vetni.