Paradicsom stressz

A stressz fogalmát és hatásait Sellye János fogalmazta meg először 1936-ban, az emberi szervezet tekintetében. Később, a kutatások során kiderült, hogy a növényekben is nagyon hasonló biokémiai folyamatok zajlanak stresszes állapotokban. Sellye megfogalmazásában a stressz nem más, mint „általános alkalmazkodási tünetegyüttes egy fiziológiai mechanizmus, ami a károsodás, mint olyan ellen védekezik”. A növények stresszes állapota a rájuk ható élő és élettelen környezeti (fagy, szél, kártevők, kórokozók, aszály, tápanyaghiány stb.) hatások valamint az emberi beavatkozás eredményeként jönnek létre. Amennyiben a növény tartósan ebben az állapotban marad, életfolyamatai zavart szenvednek, növekedése, termékenyülése, termésképzése visszamarad, vagy el is pusztul, ami súlyos gazdasági károkhoz vezethet. Ezért fontos a növények megfelelő tápanyag utánpótlása, ellenállóképességük javítása, fiziológiai folyamataik támogatása. Az egészséges, vitális növény ellenálóbb a betegségekkel és stresszhatásokkal szemben, illetve könnyebben regenerálódik a negatív hatások után. A regenerálódást segíteni lehet növénykondicionálók, lombtrágyák, biostimulátorok kijuttatásával. A tápanyagok közül a bór és a kálium fontos szerepet töltenek be ezen folyamatokban. A növényi (és állati) szervezet egyik legfontosabb építő elemei a fehérjék, melyek aminosavakból állnak. Az aminosavak felépítésében aminocsoportok (-NH₂), karboxilcsoportok (-COOH), valamint rájuk jellemző oldalláncok vesznek részt, a molekulák szénből, nitrogénből, oxigénből és hidrogénből állnak. A zöld növényi részek aminosavtartalmának fele a kloroplasztiszokban képződik.
Aminosav tartalmú növénykondicionálókkal támogatható a növények ellenállóképessége, stressztűrése, javítható az állomány kondíciója. Természetes aminosavak kijuttatásával segíthető a generatív szervek működése és a pollenképzés is.