Paprika stressztűrés fokozása

A stressz hatásait és fogalmát először Sellye János fogalmazta meg 1936-ban, bár ő először emberi szervezetre értve, ám később a kutatások során kiderült, hogy a növények szervezetében is hasonló biokémiai folyamatok mennek végbe. Sellye szerint a stressz „általános alkalmazkodási tünetegyüttes egy fiziológiai mechanizmus, ami a károsodás, mint olyan ellen védekezik”.  A növények stresszes állapota a rájuk ható biotikus, abiotikus és antropogén hatások következtében alakul ki (fagy, aszály, szél-jég okozta károk, növényegészségügyi problémák, tápanyaghiány stb.). Ha tartósan ebben az állapotban maradnak, az akadályozza a tápanyagfelvételt, növekedést, termésképzést, végeredményben pedig súlyos gazdasági károkhoz vezet. Ezért fontos a növények ellenállóképességének javítása, fiziológiai folyamataik támogatása, vitalitásuk fennmaradása érdekében. Az egészséges növény ellenálóbb a betegségekkel szemben és a stresszes állapotok után is gyorsabban képes regenerálódni. A regenerálódási folyamat is segíthető növénykondicionálók, lombtrágyák, biostimulátorok kijuttatásával. Tápelemek közül a bór és a kálium fontos szerepet játszanak a növény ellenállóképességének, stressztűrésének, regenerálódásának fokozásában. A növényi és állati szervezeteket felépítő fehérjék építőelemei az aminosavak, melyek felépítésében aminocsoportok (-NH₂), karboxilcsoportok (-COOH), valamint rájuk jellemző oldalláncok vesznek részt. A zöld növényi részek aminosavtartalmának 50% a kloroplasztiszokban szintetizálódik. Az aminosavak molekulái szénből, hidrogénből, nitrogénből és oxigénből épülnek fel.
Természetes aminosavakkal fokozható a növények ellenállóképessége, stressztűrése. Az állomány kondíciója jobb lesz. Támogatható a generatív szervek működése, és a pollenképzés.