Őszibarack monília

Őszibarackon a betegséget 1976-ban jegyezték fel. Ebben a kultúrában virág és hajtáselhalást ritkán idéz elő, ezek a tünetek meggyen gyakoriak. Az őszibarackon a Monilinia fructigena és a Monilinia laxa is fertőz, mind a két kórokozó a gyümölcs rothadását idézi elő.
A betegség neve: Az őszibarack monilíniás betegsége
A kórokozók tudományos nevei:
Monilinia fructigena, Honey (1945)
syn.:  Monilia fructigena Schumach., Sclerotinia fructigena (J.Schröt.) Norton, Sclerotinia fructigena Aderh., Stromatinia fructigena (J.Schröt.) Boud.
Tölcsér alakú apotéciumos gomba. Konídiumtartós alakja Monilia fructigena (Pers.).
Monilinia laxa (Aderh. & Ruhland) Honey (1945)
syn.: Monilia cinerea (Bonorden), Monilia laxa (Ehrenberg) Saccardo et. Voglio, Sclerotinia cinerea (Bonorden) Schröter, Sclerotinia laxa Aderhold et. Ruhland.
Tölcsér alakú apotéciumos gomba, konídiumos alakja Monilia laxa (Ehrenb. ex. Pres.) Sacc. et Vogl. .
Fertőzési forrás: Talajra hullott gyümölcsmúmiák. Meggy esetében az ágakon és vesszőkön keletkezett rákos sebek.
Betegség leírása, tünetek
A gyümölcsön barna rothadó folt jelenik meg, majd a termőtestpárnák a M. laxa fertőzés következtében elszórtan alakulnak ki a M. fructigena esetében a folt körül koncentrikusan, körkörösen jönnek létre a gombatelepek. A gyümölcs kocsánya megbarnul, a gyümölcs lehullik, feketedik.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
A talajra hullott gyümölcsmúmiákon a konídiumok áttelelne, A gyümölcsbe a kórokozók mechanikai sebzéseseken át jutnak be, melyeket általában a barackmoly és a keleti gyümölcsmoly okoz. Az egymással szorosan érintkező gyümölcsökön micéliummal halad tovább a kórokozó. 80%-os relatív páratartalom kedvez a gomba terjedésének, légmozgással és vízcseppek segítségével jutnak a gyümölcsökre. A nyitott bibéjű fajták fogékonyabbak a moníliás betegségekre.
Védekezés
A gyümölcsmúmiák talajba forgatása, fán maradt gyümölcsmúmiák megsemmisítése. Rügypattanás előtt rész tartalmú szerekkel való permetezés, további védekezések virágzás előtt, virágzáskor. Engedélyezett növényvédő szer hatóanyagok; réz-oxiklorid, réz-hidroxid, hárombázisú réz-szulfát, kaptán, ciprodinil, pentiopirád, tebukonazol, fenpirazamin, boszkalid, piraklostrobin, fludioxonil, fenhexamid.