Meggy, cseresznye - kálium hiány

A kálium szerepe
A kálium az egyik legfontosabb makroelem. Hiánytünetei elsőként az idősebb leveleken jelentkeznek (reutilizálható). A növényekben a legnagyobb mennyiségben előforduló tápelem. A káliumot a növények kisebb koncentrációjú oldatokból is jól hasznosítják, gyökerük kálium felvétele függ a talaj oxigén ellátottságától, szénhidrát tartalmától és a légzés zavartalan működésétől. A kálium mindkét irányba képes mozogni a növényben, gyökértől a csúcs felé és fordítva is. A legnagyobb mennyiségben a növény szervezetén belül az intenzív anyagcserét folytató fiatalabb részekben van jelen, az idősebbekben a kálium mennyisége csökken. A vegetáció során a növények kálium igénye és tartalma folyamatosan változik. A kálium szerepe a növények életfolyamataiban igen összetett. Anyagcseréjük működéséhez, enzimek aktiválásához, a fotoszintetikus és mitokondriális foszforilációhoz elengedhetetlen tápelem. Befolyásolja a sejt szervecskék struktúráját, serkenti a makromolekulák szintézisét, ezért hiányában csökken a sejtek fehérje és szénhidráttartalma, valamint a sejtfalak képződése sem lesz megfelelő. Ennek következtében a növény betegségekkel szemben is fogékonyabbá válik, tehát a kálium fontos szerepet tölt be az kórokozókkal szembeni ellenálóság fenntartásában is. Szabályozza a növények vízháztartását, a sejtek turgorát és ozmotikus potenciálját, a sztómák nyitódását és záródását. Elősegíti a gyökerek aktív vízfelvételét, segíti a cukrok, szénhidrátok, szín és aromaanyagok beépülését a termésbe, ezért elmondható hogy a kálium a termés minőségi paramétereit is befolyásolja. Megfelelő kálium ellátottság esetén a fák fagytűrése jobb.

Hiánytünetek
A káliumhiány esetén a növény kókad, lankad, levelei aprók maradnak. A levelek szélétől befelé besodródnak, a levélszél sárgul, barnul, szárad, a foltok idővel összeolvadnak, a levelek fonákja kivilágosodik. Csökken a növény szénhidráttartalma, a kórokozók könnyebben behatolnak.

Káliumhiány okai, megelőzése, kezelése
A növények a tápanyagokat elsősorban gyökerükön keresztül veszik fel és hasznosítják, de szükség lehet lombon keresztül történő tápanyag utánpótlásra is, ha a gyökereken keresztül a tápanyag felvétel akadályozott (pl. túl száraz a talaj), vagy hiánytünetek tapasztalhatók. Levélen keresztül a növények gyorsabban hasznosítják a kijuttatott tápelemeket így a hiánytűnetek is gyorsabban orvosolhatók. A meggy és a cseresznye eltérő környezeti igényűek, de az közös bennük, hogy tápanyag felvételi ciklusuk viszonylag rövid a többi gyümölcsfajhoz képest. Mivel klórérzékeny kultúrák, a kálium utánpótlása szulfátos műtrágyákkal és lombtrágyákkal oldható meg. A kálium felvétele a vegetációs idő alatt folyamatosan nő. A cseresznyéről elmondható, hogy különösen érzékeny a kálium ellátottságra.