Kukorica - foszforhiány

A foszfor makroelem jelentősége:

Természetesen a növény élete minden időszakában nélkülözhetetlen elem a foszfor, de különösen a kezdeti fejlődés megindulásakor, az erőteljes gyökérzet kialakulásához, majd az éréshez szükséges nagyobb mennyiségben. A felvett foszfor mintegy 80 %-a a szemekbe jut. A foszfor a növény energiarendszerének fő alkotóeleme (ATP), és számos más alapvető élettani folyamatban vesz részt (fotoszintézis, örökítőanyag, etc).

A kukorica foszforhiánya gyakorta csak átmeneti jellegű, és néha elsődlegesen nem is talajtani oka van. A kukorica gyökérnövekedését ugyanis nagyon erősen befolyásolja a hőmérséklet. Igaz, hogy a foszfor kevéssé mobil tápelem, de amennyiben a hideg talajban a lassú, vagy leálló gyökérnövekedés eredményeként a növény nem tud újab foszforforráshoz férni, akkor átmeneti foszforhiány alakul ki. Tetézheti a bajt, ha a talaj szervesanyagban szegény, esetleg a mikrobiális élete is gyenge. Más stresszhelyzet is előidézhet foszforhiányt, de ez mindig a gyökér működésének gátlásaként jön létre.

A foszfor előfordulása talajokban:

Foszforból jelentős mennyiséget tartalmaz a mikróbák szervezete, és a talaj szerves anyagában is a foszfor a második legnagyobb mennyiségben jelen lévő tápelem. A szerves kötésben lévő foszfor viszont csak a szerves anyag elbomlásával válik szabaddá. Ekkor elsősorban a mikroorganizmusok által kibocsátott, hátrahagyott foszfatáz enzim segítségével a foszfor oldható, felvehető formába kerül, majd a körforgásban valahol újra lekötődik. A talajoldat aktuálisan így nagyon kis mennyiségben tartalmaz foszfort.

A foszfor oldhatóságára a legkedvezőbb a semlegeshez közeli, gyengén savanyú közeg, hiszen a foszfor savas környezetben (<6pH) aluminium- és vasfoszfát formában, lúgos környezetben pedig kalciumfoszfátok formájában kicsapódik, megkötődik. A növény számára könnyen felvehető foszfort-mennyiséget csökkenti, ha tehát a talajban nagy a foszforfixáció, vagy száraz a talaj, esetleg rossz a talajszerkezet.

A foszfor hiányának tünetei:

Kukoricán foszforhiány esetén könnyen felismerhető, jellemző tünetek alakulnak ki. A vegetatív növekedés lassul, kisebbek maradnak a növények, emellett vékonyabb, sötétzöldebb a levele. A zöld levelek szélük felől antociánosodnak. A levél erei, később akár az egész levéllemez, de még a szár is matt liláspiros színűvé válik. A tünetek először az idősebb leveleken mutatkoznak. A színelváltozás általában csak a növény növekedésének kezdetén jön létre. Egyes hibrideken, fiatalkorukban még kielégítő foszforellátottság mellett is kialakulhatnak a fenti színelváltozások. A kukoricacső mérete jelentősen elmarad a kívánatostól.

Hiánytünet kezelése, megelőzése:

Olykor a melegebb időjárás beköszönte megoldja az átmeneti foszforhiányt, de érdemes azt is figyelembe venni, hogy a kukorica értékes időt veszít a foszforhiányos állapotában, és nem tudja a lehetőség szerinti legnagyobb biomasszát létrehozni, sőt már a terméskezdemények is – ugyan még láthatatlan módon- ilyenkor kezdenek kialakulni.

A foszfor alaptrágyaként történő kijuttatása, talajba dolgozása fontos technológiai elem. Emellett szükséghelyzetben, átmeneti, relatív foszforhiány kialakulásakor akár lombtrágyával is a növény segítségére lehetünk, de legjobb, ha a gyökerek vehetik fel a tápanyagot, és ki sem alakul a hiány.

Ennek egyik korszerű módja a startertrágyázás. Ekkor a nehezen mozgó foszfor a kukorica kezdeti fejlettségéhez igazítva, a kis gyökérzetét tápláló módon a mag köré kerül. Ha mindez kiegészül a nélkülözhetetlen mikrobiális támogatással is, akkor megvalósítottuk a harmonikus növénytáplálást.