Kalászos - rézhiány

A réz mikroelem jelentősége:

A réz az egyik legfontosabb esszenciális nyomelem a növények, az állatok és az ember számára egyaránt. A kalászos növényeknél a réz meghatározó szerepet tölt be a fehérje- és fotoszintézisben, a szárszilárdításban, a virágrészek kifejlődésében és a virágpor fertilitásában, mindezt leginkább az enzimek működésének biztosításán keresztül teszi. Nem véletlen, hogy a növényekben található rézmennyiség mintegy 70 százaléka az aktív anyagcseréjű, fiatal levelekben található. Kalászosokon réz adagolásával ezért növelhető a termésmennyiség, javítható a beltartalmi érték, vagyis a sikér és nyers-fehérje tartalom is. A rézzel kezelt kalászos állományok színe sötétzölddé válik, tenyészidejük napokkal meghosszabbítható.

A réz előfordulása talajokban:

Magyarországon a művelt talajok szántott rétegében az alapkőzet mállásából eredő réz mennyisége kicsiny, néhány (<10) mg/kg, de elegendő a növények rézszükségletének kielégítéséhez. A Duna-öntéstalajain viszont ettől kevesebb lehet, ott nem ritka a rézhiány, ami főleg a kalászosok termesztésénél mutatkozik meg. Nemcsak természetes úton, hanem más emissziós forrásokból (színesfémkohászat, hulladékégetés, réztartalmú műtrágyák, szerves trágyák, szennyvíziszapok, növényvédő szerek) fel is dúsulhat a talajok réztartalma.

A talajban lévő réz egyfelől ásványi, másfelől pedig szerves kötésben található. Valamennyi, a talajban előforduló kétértékű kation közül a réz kötődik legerősebben az agyagásványok felületén. Emellett bizonyos humuszalkotó anyagok is igen erősen kötik a rezet, nem véletlen, hogy elsősorban humuszban gazdag talajokon lehet megfigyelni rézhiányt. Az erős kötés miatt a réz tehát csak nehezen mozog a talajban, a talajoldatban pedig csak parányi mennyisége mérhető.

A talaj kémhatásának savanyodásával a réz felvehetősége, és egyúttal kimosódásának lehetősége is növekszik, és fordítva, lúgos talajon (>7 pH) nehezebben felvehető. A réz kompetíciója más kationokkal elhanyagolható, kivéve a cinket, mellyel kölcsönösen gátolják egymás felvételét.

A réz hiányának tünetei:

A rézhiány igen jó jelző növényei a kalászosok. Az első tünetek közt említhetjük főként a bokrosodás után a legfiatalabb levelek csúcsi részén, később az egész levéllemezen megjelenő kifehéredést, hervadást, majd pusztulást. A rézhiányban szenvedő növények szilárdsága sem megfelelő. A kalász csúcsa, vagy egésze is kifehéredhet, emellett csökken a szemképződés és a sütőipari érték. Extrém esetekben maga a kalászképződés is elmaradhat.

Hiánytünet kezelése, megelőzése:

Rézhiány kezelésére leggyorsabb és leghatásosabb módszer a lombtrágyázás. Természetesen a réztartalmú gombaölő szerek kijuttatása után is valamennyi réz hasznosulhat tápelemként is, akár a növény levelén, vagy később a talajon keresztül, de a lombtrágyákban lévő réz a gombaölőkkel ellentétben valamely kelatizált formában van jelen, ami nagymértékben javítja a növényi felvehetőséget.

A rezes lombtrágya kijuttatása történhet tankkeverékben más növényvédő szerekkel együtt. A hiánytünetek megjelenését ugyanakkor nem célszerű megvárni, hanem előtte, akár már a tavaszi gyomirtással egymenetben, bokrosodás végéig érdemes elvégezni.