Kalászos - nitrogénhiány

A nitrogén makroelem jelentősége:

A nitrogén a növekedés motorjaként a növénytermesztés legfontosabb tápanyaga. A növények számára elsősorban a vegetatív növekedés során van kiemelt szerepe. A növényen belüli nitrogénszállítás kétirányú, nemcsak a hajtáscsúcs irányába, de a gyökércsúcsokhoz is szállítódik. A növények a nitrogént elsősorban nitrát formájában veszik fel a talajból, kisebb mennyiségben ammóniumként is. Minden tápanyag között a nitrogén befolyásolja leginkább a termésmennyiséget.

A nitrogén előfordulása talajokban:

A növények számára leginkább felvehető nitrát könnyen mozog a talajban. Mivel jól oldódik vízben, így a talajoldatban könnyen a gyökerekhez jut. Ezért a nitráttartalmú műtrágyák gyors hatásúak, és meglehetősen függetlenek a talaj egyéb körülményeitől. Talajtípusonként változó mennyiségű csapadék esetén a nitrát kimosódhat, azaz elhagyja a gyökérzónát, ami főként télen következik be, hiszen ilyenkor a növények növekedése is leáll. A nitrát oxigénhiányos, vízzel telített talajban denitrifikálódhat, amely folyamat szintén talajbaktériumok által vezérelt. Ilyenkor a nitrát különféle nitrogéntartalmú gázokká alakul, és a légkörbe távozik.

Az ammónium ellenben nem mozog jelentősen, az agyagásványokhoz kötődik (agyagos talajon akár a fele), vagy beépül a humuszba, és a növény csak akkor veheti fel, ha a gyökere az ammónium közvetlen közelébe kerül. Az ammónium tehát leginkább nitrifikáció következtében hasznosulhat, azaz talajbaktériumok segítségével nitráttá alakul. A folyamat meglehetősen hőmérsékletfüggő, 20 °C-on 1 nap, 8 °C-on 1 hónap. Az ammónium lúgos talajon (pH8<) könnyen gáz halmazállapotú ammóniává alakul, és távozik a légkörbe, ez leginkább a talaj felszíne közelében lévő ammóniumra igaz. A talaj biomasszájába beépült nitrogén mineralizálódhat, ilyenkor szintén ammónium formájában szabadul ki, és válhat később más nitrogénformává.

A talaj nitrogénszolgáltató képessége tehát számos tényező eredője. Meghatározó lehet a talaj kémhatása, fizikai félesége, szervesanyagtartalma, nedvessége, hőmérséklete, mikrobiológiai folyamatai.

A nitrogén hiányának tünetei:

A nitrogén hiánytünet meglehetősen egyöntetű a növényvilágban. A kalászosokon már ősszel, de a tavaszi vegetatív fejlődés időszakában is kialakulhatnak a tünetek. Ekkor a zöld növényi részek színének halványodását észlelhetjük elsőként. A sárgulás az idősebb leveleken figyelhető meg először, majd az egész növényen megmutatkozik. A nitrogénhiány a fejlődés ütemét jelentősen hátraveti, gyenge bokrosodás jellemző, a levelek és a hajtáshossz mérete jelentősen visszamarad, de természetesen a gyökérzet sem tud kellő mértékben fejlődni. A kalászok aprók maradnak, a szemek beltartalmi értéke is elmarad a várttól, a terméseredményben nagy veszteség alakul ki.

Látens nitrogénhiány is ismert. A kalászosok ebben az állapotban nagyon jól reagálnak a nitrogénutánpótlásra, könnyen fokozható a növények anyagcseréje, növekedése.

Feltétlen érdemes a talaj, és így a kalászos állomány kénellátottságát is figyelemmel kísérni, hiszen a nitrogén beépülése, hasznosulása más elemekkel is összefüggésben áll, az egyik ilyen legszorosabb kapcsolata a kénnel van.

Hiánytünet kezelése, megelőzése:

A kalászosok esetében sokszor csak átmeneti jellegű nitrogénhiány figyelhető meg, ami kialakulhat a kijuttatott műtrágya nem megfelelő hasznosulásából. Ebben a csapadékviszonyoknak, talajhőmérsékletnek, talajéletnek nagy szerepe van, ám ezeket nem tudjuk gyorsan befolyásolni.

Az átmeneti nitrogénhiányos tünetek ugyanakkor folyékony fejtrágya formájában kijuttatott nitrogénnel könnyen, gyorsan enyhíthetők.