Hatékony méhkímélő megoldás a szőlőmolyok elleni védekezésben.
A szőlő egyik régi, jólismert kártevője a tarka szőlőmoly, ami a károsításával a termést veszélyezteti. A kártevő magyarországi gyakorisága igen változatos, azaz helyenként nem szükséges védekezni ellene, máshol pedig rendre, nagy egyedszámban megjelenik és károsít. Első nemzedékének lárvái a virágzatot fogyasztják, a második nemzedék a növekedő bogyókat, de talán a harmadik nemzedék a legkellemetlenebb kártételű, hiszen a zsendülő, érő bogyókat rágja, amik persze emiatt rothadnak.
A védekezés –amennyiben a kártevő egyedsűrűsége indokolja– célszerű, ha már az első nemzedék ellen irányul. A moly hímjeinek a rajzását szexferomon-csapdával figyelhetjük meg a legkönnyebben. Ennek az eszköznek a segítségével megtudhatjuk a főrajzás idejét, de a precíz szőlőtermesztő a hőösszegszámítás módszerével akár még a lárvák megjelenésének idejét is előrejelezheti.
A Kwizda portfóliójában mind az ökológiai termesztési rendszerben működő, mind az integrált növényvédelmet folytató szőlőtermesztő talál megoldást a szőlőmolyok károsításának megakadályozására. Alább ezt a két lehetőséget részletesen ismertetjük.
A Bacillus thuringiensis –egy pálcika formájú baktérium– rovarok elleni felhasználhatósága igen régóta ismert a tudomány előtt. Nemcsak biológiai növényvédő szerek, ú.n. ’Bt’ készítmények formájában hasznosítható ez a tudás, hanem genetikailag módosított növények (kukorica) is rendelkezésre állnak, amik a rovarokat mérgező toxint termelik. Ez utóbbi megoldást számos kockázat miatt Magyarország elutasította, de a ’Bt’ készítmények permetezőszerként való felhasználása még a biológiai termesztésben is elfogadott, kockázatmentes.
A hatóanyagot előállító baktériumnak számos változata (szerovariánsa) ismert, így többféle rovarcsoport (lepkék, bogarak, legyek) ellen is használható. A lepkék lárvái ellen a Kwizda a ’kurstaki’ nevű változatot javasolja. Hatásmód szerint ez a természetben sokhelyütt előforduló baktérium olyan fehérjetermészetű kristályokat képez, ami a baktérium pusztulásakor a permetezett felületen szabaddá válik, és a lárva a táplálkozása során akaratlanul elfogyasztja. A lárvába tehát gyomorméregként kerül be a baktérium endospórája és emellett a baktérium egyik terméke, a toxinkristály. A lepke lárvájának tápcsatornájában uralkodó lúgos kémhatás következtében a kristály feloldódik, és kiszabadul belőle a bél hámszövetét perforáló (pre)toxin. Ezt követően a középbélen keresztül fertőződő lárva hamar abbahagyja a táplálkozást, majd nemsokára elpusztul. A pusztult lárvatestből ismét kiszabadul a korábban ott elszaporodott baktérium, ami tovább fertőzheti a rovarnépességet.
A Bt-készítmények felhasználása során a megfelelő hatás elérése miatt több tényezőt is figyelembe kell vennünk. Mivel kontakt hatóanyagot tartalmaz, így a jó permetlé-fedettségre ügyelni kell. Gyomorméregként természetesen csak a táplálkozó egyedekre lehet hatással, tehát sem a tojásra, sem a bábállapotra, sem a kifejlett molylepkékre nincs mortalitása. A lárvák közül is legjobban a fiatal stádiumú, L1-L2 lárvákat pusztítja a legnagyobb mértékben, tehát érdemes a kezelést a lárvák kelésére időzíteni. Fontos, hogy a készítmény csak a lárva bélrendszerében találkozzon először lúgos körülményekkel, tehát a permetlevet célszerű savanyítani. A Bt-készítménynek nagyon kedvező a humán- és ökotoxikológiai paramétere, a természetes ellenségeket kíméli, szőlőben gyakori hasznos szervezeteket, ragadozó atkákat nem pusztítja. A hatástartamuk nagyjából 1 hét a fénystabilitásuk és a kontakt jellegük miatt, így nemzedékenként két kezelés szükséges.
A biotermesztésben is alkalmazható Lepinox Plus® nagy előnye, hogy egészen szedésérettségig felhasználható, az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje nincs korlátozva, azaz a szőlőmolyok harmadik nemzedékének lárvái ellen is bátran kipermetezhető, egy tenyészidőszakban összesen három alkalommal. A készítmény méhekre nem jelölésköteles.
A szőlőmolyok elleni védekezésben más, az integrált növényvédelmi programba jól beilleszthető, klórantraniliprol hatóanyagú rovarölő szert is használhatunk.
A klórantraniliprol hatóanyag a rovarok izomműködésében különleges szereppel bíró kálcium anyagcserét befolyásolja. A hatóanyag az izomsejtekben lévő kálciumtárolók (szarkoplazmatikus retikulum) ajtajainak (kálciumcsatorna) a kulcsaként, valódi idegrendszeri ingerület nélküli kálciumkiáramlást okoz, mivel a kálciumcsatornák egyik jelvevőjéhez, az ú.n. rianodin receptorhoz kötődik. Ennek következtében a rovarlárván folyamatos izomösszehúzódás következik be, ami szabad szemmel is látható, hiszen az megvastagodik és megrövidül. A rovar már néhány óra után abbahagyja a táplálkozást, majd pár nap alatt elpusztul.
Olasz kísérletek alapján (35 g/ha = 0,175 l/ha Corprima 20 SC dózisban) a hatóanyag hosszú hatástartammal rendelkezett tarka szőlőmoly ellen: hét nappal korábban kezelt szőlőbogyó etetésével a lárvamortalitás még 100 százalékos volt. A két héttel korábban kezelt szőlőbogyók etetésével is még igen jelentősnek számító, bár némileg kisebb, 75%-os mortalitást mértek, amiként a harmadik heti (21 nap!) hatástartam is 55 százalékosnak bizonyult. Mindeközben a kezelt területre a kísérleti időszak alatt 50 mm csapadék hullott. A kutatók tojásmortalitást is megfigyeltek, ami némileg meghaladta a 20%-ot, függetlenül attól, hogy a tojásrakás előtt, vagy azután kezelték a fürtöt.
A klórantraniliprol a növényre permetezve transzlamináris, azaz a kezelt levél teljes keresztmetszetét érinti, így időjárástól független: a hőmérséklet, a csapadék mennyisége és az UV erőssége nem befolyásolja a hatékonyságát. Ugyanakkor nem szállítódik a növényben, ezért a kezelések hatásosságát az időben és szakszerűen elvégzett zöldmunkák jelentősen javítják. Nagyon alacsony toxicitásának köszönhetően a permetlé beszáradása után azonnal folytatható a kézi munka a növényállományban (m.v.i: 0 nap).
Gyomorméreg, érintő hatása nincsen. Feltehetőleg éppen ezért a hasznos szervezetekkel szemben nagyon kíméletes, nem pusztítja a virágpoloskákat, zöld fátyolkát, fürkészdarazsakat, katicabogár-féléket sem. Szabadföldi dózisban nincsen mortális hatással a ragadozó atkák tojásaira, teljesen ártalmatlan ezek lárváira és kifejlett egyedeire is. Ezentúl a nőstények tojásrakási rátáját, azaz a szaporodás gyorsaságát sem befolyásolja hátrányosan. A Magyarországon leggyakoribb ragadozó atkafajok esetében is igazolt a hatóanyag ártalmatlansága (T. pyri, A. andersoni).
A klórantraniliprol hatóanyagú Corprima méhekre nem veszélyes, tehát nappal, a méhek jelenléte esetén is végezhető ezzel kezelés. Az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje ugyanakkor 30 nap, és a tenyészidőszakban csak egy alkalommal szabad felhasználni. Emiatt az első, vagy a második nemzedék rajzáscsúcsa után néhány nappal, a tömeges tojásrakás, de legkésőbb a lárvák kelése idején kell kijuttatni.
