Őszi búza kísérleteink eredménye

A búzakísérleteink beszámolója

A 138 db 90 m²-es parcellát 200 kg/ha magdózissal vetettük október 11-én, a késői vetésidőseket november 14-én 250 kg/ha vetőmaggal. Agrotechnikai összehasonlítás céljából 150 kg/ha kisebb csíraszámú parcellákat is bevontunk. A fajta GK Csillag volt. A területet őszi gyomirtásban és okszerű tavaszi növényvédelembe részesítettük, terméscsökkentő vagy heterogenitást okozó tényezőt nem tapasztaltunk. A terület előveteménye repce volt, a talaj adottságok jók: 2,5% humusz, 160 ppm P, 240 ppm K, csak a 1,5 ppm Zn-tartalom volt alacsony. Alaptrágyázásra a repcénél hasonlóan 3 q/ha NPK, majd fejtrágyázásra február és március végén 3-3 q/ha mészammonsalétromot (N27%) szórtunk.

A jó területi adottság és a kedvező novemberi időjárás nagyon erős állományt eredményezett tavaszra, és ez a repcénél jobban viselte el az április-májusi szárazságot.

Starter és agrotechnikai blokk

Megtérül-e a starterezés? Milyen növénysűrűséggel jobb vetni? Mennyit veszítünk a megkésett vetéseknél?

A starterezés pozitív hatása a tavalyinál kisebb mértékben, de jól mérhető volt a gyökértömeg-összehasonlítások során. A korán vetett (st0-st7) 200 kg/ha magdózisú parcelláknál 10-29% gyökértömeg-növekedést mértünk, és egyedül az st6 P-lombtrágyázás-kezelés maradt el ettől, ami mutatja, hogy nem helyettesíthető ezzel a mikrogranulátumos starterezés. A legnagyobb és szignifikáns mértékben a 30 kg/ha Pannon Starter Mega kezelés (st1) növelte az átlagos gyökértömeget, amit a 250 (st9) és 150 kg/ha (st8) magdózisnál elért eredménye is megerősített.

A szakmai érdekességnek szánt késői vetésidős parcellák gyökértömegét novemberben még nem tudtuk mérni, és sokáig látványosan elmaradt a korai vetésidős búzáktól. Nagy terméskiesést vállalnak be a novemberi vetést választó gazdák, és a hideg téli talajban a starteres foszfor sem segítheti a gyökeresedést. A kevesebb P-t tartalmazó PS Vital (st3,4) és PS Perfect (st7) kezelések sem maradtak el nagyon a standard Pannon Starter Megától, sőt a 20 kg/ha PS Vital parcellánk gyökértömeg-növelése volt a másik szignifikáns kezelésünk.

A július 9-i betakarítás során a korai vetésidős 200 kg/ha magdózisú parcellák közül a legnagyobb, +8 q/ha körüli terméstöbbletet a 30 kg/ha Pannon Starter Mega  kezelésnél mértük, míg a tavalyi első PS Vital + 5 q/ha eredménye lett a második. Az elmúlt 2 év átlagában ez a kétféle kezelés látszik a legeredményesebbnek, de megjegyezzük, hogy a kedvezőtlenebb őszi időjárású 2019-es termelési évben a PS Vital + 1 t/ha terméstöbbletével nagyon kedvező képet mutatott!

Az agrotechnikai összehasonlítások során a pannon starteres 150-200-250 kg/ha magdózis-beállítások közül a legsűrűbbre vetett búza lett a leggyengébb, míg a 150 és 200 kg/ha-os starteres vetések gyakorlatilag azonos szinten teremtek. A november közepi vetésidő esetén nem tapasztaltunk terméskülönbséget a starterezés hatására, és első pillantásra meglepően jó, 6 t/ha körüli termést mértünk, viszont ez 25-30% terméskiesést jelentett csak a késői vetésidő tényező hatására! A kalászos termesztésben a starterezés termésnövelő hatása korai vetésidő esetén egyértelműnek látszik.

Lombtrágyázás

Milyen a lombtrágyák hatékonysága? Melyik fenofázisban hatékonyabbak? Hogy álljon össze egy technológia?

A 2019-es meglepően hasznos réz és cink lombtrágyázás eredményeink után idén még több lombtrágyázás-technológiát állítottunk be. A különböző készítményeket és kombinációkat két áprilisi időpontban (április 7 és 22), a kalászdifferenciálódás elején és végén permeteztük ki, hogy a száraz áprilisi időjárás ne egységesen befolyásolja azok hatását. Teszteltünk több biostimulátor+lombtrágya kombinációt is, mivel előbbiek növekedésserkentő hatásához jól kapcsolódhat a levélen keresztüli tápelempótlás. A repcében már jól vizsgázott fotoszintézisaktivitás-mérést április 25-én végeztettük el, és június 3-án hagyományos termésképző paramétereket is mértünk.

A SPAD-index mérés jól igazolta a lombtrágyázás általános hatékonyságát, mert az összes kezelés trendszerűen vagy statisztikailag is igazoltan fokozta növények fotoszintézisét, ami önmagában már terméspotenciál-növelő. A két áprilisi kezelési időpont közül a korábbi T1-esek bizonyultak jobbnak. Az őszi és kora tavaszi biostimulátor+lombtrágya kombinációk néhány T2-es lombtrágya-kezeléshez képest is szignifikánsan növelte a SPAD-indexet. A Wuxal Réz+Wuxal Cink, illetve a Wuxal Grano fémes mikroelem-komplexek is az április eleji időzítéssel szerepeltek a jobb eredmények között.

A hagyományos termésképző paraméterek - mint a kalászszám és a kalászonkénti szemszám – az idei vizsgálatokban nem mutattak igazolt eltéréseket. Az extrém június 170 mm csapadék extrém sarjkalász-megmaradást és ezekkel 841-855 db/m2 kalászszámot eredményezett. Ehhez alacsonyabb – 32-34 db – kalászonkénti szemszám és 40-42 g ezerszemtömeg párosult. Egyik kezelés sem emelkedett ki, egyenletes és megbízható adatokat kaptunk, miközben 2019-ben a réz+cinkes kezeléseink szignifikáns 6-9%-os kalászhosszt és kalászonkénti szemtömeget, illetve 5-9 q/ha terméstöbbletet produkáltak. Ezek után nem csodálkoztunk, hogy a betakarításkor a lombtrágyázás termésnövelő hatását a 2020-as évjáratban nem tudtuk igazolni.

A kezeletlen parcellák 9 tonnás termésátlagát a lombtrágyázással idén nem lehetett feljebb tornázni. Egyetlen kezelésünk a kivétel, az április elején és végén is kijuttatott Alga 600 + Wuxal Grano 1kg +2 l/ha biostimulátor+ Wuxal lombtrágya kombináció 9,33 t/ha termésátlaga lett a legjobb a vizsgált 11 kezelés közül. A két eltérő termésszínvonalú évjárat átlagában viszont a réz-, cink-, mangán lombtrágyák kalászdifferenciálódás alatt kijuttatva hasznos, termésnövelő technológiai elemek. Ezek biostimulátoros kombinációi talán még hatékonyabbak lesznek a jövőben.

A lombtrágya-kísérleteinket az idei évben levélanalízissel is nyomon követtük. Érdekesség, hogy a búzalevelek az április végi mintázáskor a várt cinkhiány helyett az 5 ppm-es méréshatár alatti Cu-tartalmat mutattak az ilyenkor ideális 15-20 ppm helyett. A jól látható levélvégszáradás tünetek is erre utaltak. Száraz áprilisban a rézzel jól ellátott talajokon is találkozhatunk ilyen meglepetéssel. A hiánytünetek felismerése vagy a levélanalízis adatok segítenek az ideális lombtrágyák kiválasztásában.

Fungicid és biopreparátum

Hogy szerepelnek a Kwizda fungicidtechnológiák a versenytársakhoz képest? Mit tud az egyszeri Imperis Vital kezelés? Mekkora terméskiesést okoznak a gombabetegségek?

A repcéhez hasonlóan a búza fungicid blokkunk is sokáig tünetmentes maradt a tavasz során és a későn jelentkező júniusi rozsdafertőzés szerepe az idei évjáratban nem volt jelentős.

Az aratás előtti fungicidhatékonyság értékeléskor viszonylag gyenge vörös- és sárgarozsda-fertőzési mértékkel szembesültünk, de a kezeletlen parcella fertőzési gyakorisága 90% fölött volt. Az egyes kezelések között statisztikailag igazolt különbség nem volt, és a kezeletlenhez képest mindegyik jelentősen leszorította a rozsdabetegségek zászlós levélen felvételezett gyakoriságát.

Kiemelhető a sorból az 1-kezeléses Imperis Vital parcellája, ami a helyi és kórtani szempontból könnyű évjáratban üzemi kezelésnek is elegendő lett volna. Termésfungicid tulajdonságát mutatja a betakarítási eredmények között elért 2. helyezése, amivel közel 1 t/ha plusz hozamot ért el a kezeletlenhez képest.

A legnagyobb termésátlagot a 2 nóduszos korban permetezett 1 l/ha Eminent és virágzás elején kijuttatott 0,33 kg/ha Buzz Ultra + 20 l/ha Azospeed Cink fungicid technológia adta.

Egyéb kezelések, tapasztalatok

A gyomirtási összehasonlításainkat az alacsony gyomnyomás meghiúsította. Az őszi „Búza Flex” (metsulfuron+diflufenikan+pendimetalin) üzemi kezelésünk a hagyományos veronikafélékkel, orvosi zsomborral és repce árvakeléssel gyengén fertőzött területen jó hatékonyságot ért el. A korai vetésidős parcellákon a vírusvektorok ellen az azóta kivont Dursbant alkalmaztuk. A kontrollnak meghagyott parcellán csak 1-2 vírustünetes növényt láttunk, terméskiesést itt sem mértünk, de ezúton is felhívjuk a figyelmet, hogy az október elejéig elvetett kalászosokban mindig végezzük el a kisorolt állományban a levéltevek és kabócák elleni védekezést, mert egy hosszabb és szárazabb ősz esetén visszafordíthatatlanul megfertőződhetnek a növények a vektorok által terjesztett vírusbetegségekkel.

A száraz április ellenére a kísérleti területet 0,5 l/ha Pylon-regulátorral is kezeltük a szárbainduláskor, ami a később csapadékosra forduló időjárásban nagy segítséget nyújtott a 9 tonnás termésszint-megdőlés nélküli learatásban.

A kísérleti táblánk végén különböző hibrideket és fajtákat is vizsgáltunk 1-ismétlésben elvetve. Ez a rész kissé heterogénebb lett, ezért nem publikáljuk a terméskülönbségeket. Hasznos megfigyelésünk viszont, hogy a hibridek fejlődése általában gyorsabb és robosztusabb, látványosabb a sűrűbbre vetett fajtákhoz képest. A termésszintjük kb. 1 t/ha-ral haladta meg a fajták átlagtermését, ezért náluk a szárszilárdság megtartása még fontosabb kritérium.

A következő kísérleti évünkben érdekességként azonos csíraszámmal elvetett hibridfajta-összehasonlítást is tervezünk, hogy a termőképesség-különbségeket az agrotechnikai tényezőktől függetlenebbül láthassuk.