Hélazab

A pázsitfüvek (Poaceae) családjába tartozó héla zab (Avena fatua) egyéves, magas, bokrosodó, erőteljes egyszikű gyomnövény, egyúttal értékes takarmánynövény, és nagyon hasonló a termesztett zabhoz mind alaktanilag, mind egyéb tulajdonságait tekintve. Elsősorban a gabonafélékben gyomosít.

Alaktana

A legfiatalabb levele balra csavarodó, miközben a termesztett gabonafélék első levele jobbra csavarodik. Ez tehát a felismerést igen megkönnyítő tulajdonság. Kékesszürke levelének lemeze széles, szőrtelen. A levélnyelvecske enyhén sárgás, hosszú, gyakran pillás. Szára vastag, jól bokrosodik, a termesztett zabnál, és más tavaszi gabonánál nagyobbra nő. Virágzata laza buga. A füzérke 2-3 virágú, tengelye borzas szőrű. A rozsdaszínű termés – ellentétben más zab fajokkal –, éréskor egyenként kihulló. A mag akár egy évtizedig is életképes marad a talajban.

Előfordulása

A barna erdőtalajokon és a réti talajokon gyakoribb a héla zab előfordulása, mint homokon. Az országban gyakorlatilag minden művelt területen, bár változó mennyiségben található meg. Elsősorban a tavaszi gabonafélékben, de a későn vetett búzában, és kapás kultúrákban is előfordul. Az országos szántóföldi gyomfelvételezések eredményei alapján enyhén csökkenő fontosságú gyom.

A héla zab gyakran a táblaszegélyben kel erősebben, innen terjed a tábla belseje felé. Olykor állományának döntő többsége a tábla néhány méteres szegélyében található. T₃-as életformájú, tehát tavasszal csírázó, nyár elején magot érlelő faj.