Drótféreg

A kártevő tudományos neve: Agriotes nembe tartozó fajok; gyakorisági sorrendben mezei pattanóbogár - A. ustulatus, vetési pattanóbogár - A. lineatus, réti pattanóbogár - A. sputator, sziki pattanóbogár - A. rufipalpis, sötét pattanóbogár - A. obscurus, vetési rövid pattanóbogár - A. brevis

A kártevők leírása: Változó nagyságú (7-12 mm), keskeny, lapostestű bogarak. Általában sötét színűek. Az imágók, hátukra fektetve pattanószervük segítségével szaltót ugranak. A lárvák talajlakók, erősen kitines kültakarójú, hengeres testű, ún. drótférgek.

Életmód, kártétel: fajoktól és a környezeti tényezőktől függően 3-5 éves fejlődésűek. Lárva, vagy imágó alakban a talajban telelnek. A drótférgek csak a 8 °C-ot meghaladó talajhőmérsékleten mozognak. A fiatal lárvák humusszal táplálkoznak, az idősebbek a növények földalatti részeit rágják. 14-16 lárvaállapotot lehet elkülöníteni. A drótférgeknek csaknem minden termesztett és gyomnövény földalatti része táplálékul szolgálhat. A kisebb gyökérágakat teljesen felélik, a csírázó magokat is elpusztítják. A megtámadott növények részlegesen, vagy teljesen elpusztulnak. A károsítást jelezheti már a hiányos kelés is, később általánosan megfigyelhető sárgulás, kiszáradás.

Termésveszteség lehetséges léptéke: a kár mértéke akár 60 % fölé is emelkedhet. Különösen napraforgó, kukorica, burgonya, cukorrépa kultúrákban, nagyobb tenyészterületű paradicsom és paprika állományokban károsítanak, de gabonában is nagy kárt okozhatnak.

Védekezés lehetőségei, javasolt időzítése:

A kártevő kifejlett alakja és lárvája is könnyen megfigyelhető a kukoricatáblán, vagy a vetésre kijelölt területen. Az imágók ugyanis fajspecifikus feromoncsalétekkel ellátott csapdával foghatók. Ez nagy érzékenységgel fogja mind a mászó (koratavaszi), mind a repülő (tavasz vége, nyár) egyedeket. Egyes, nagy fogókapacitású (Yf) csapdatípus igen sok bogarat képes befogni, tehát a kártevő gyérítésére is alkalmas.

A lárvát, azaz a drótférget a vetés előtt kell megfigyelni lárvafejlettség és egyedszám tekintetében. Ennek megkönnyítésére is létezik nem fajspecifikus csapda. Igaz, sokszor inhomogén a kártevő táblán belüli elhelyezkedése, így nagy területű növénytermesztés esetén sok lárvacsapdát kellene elhelyeznünk ahhoz, hogy a növényvédelmi programot a csapdák fogási eredményére alapozhassuk.

A védekezés egyik módja lehet a vetésváltás a kevésbé érzékeny őszibúzára. Alternatív agrotechnikai módszerek, így a szántás, vagy tárcsával történő gyérítés is segíthet, ha éppen sekélyen tartózkodnak a drótférgek. Súlyos fertőzéskor csak a talajfertőtlenítés segít, hiszen a rovarölő csávázószerekkel kezelt magvú növényeket nem lehet sem élelmezési, sem takarmányozási célra felhasználni.

Jelenleg Magyarországon piretroid hatóanyagcsoportba tartozó termékekkel védekezhetünk a vetéssel egymenetben. A teflutrin hatóanyag gázosodik, így védőburkot alakít ki a vetőmag körül, persze ameddig el nem illan. A cipermetrin ugyan nem gázosodó, viszont az UV károsító hatása nélkül, hosszabb ideig a mag körül maradva érintő hatásával pusztítja az arra igyekvő drótférgeket.

A drótférgek kártétele, vagy a csíranövények pusztulásának elkerülése szempontjából nagyon fontos a növények kezdeti fejlődésének üteme. A startertrágyázás közvetett módon tehát segítheti a növények túlélését az intenzív gyökérképződés következményeként.