Árvakelésű napraforgó

A napraforgó (Helianthus annuus) vetésterülete Magyarországon 600 ezer hektár körüli, ezzel a harmadik legnagyobb felületen termesztett növényünk. Már az érés során, de főként a betakarítás műveletei folyamán valamennyi mag természetesen visszahullik a termőföldbe, és alkalmas időben kicsírázva, a vetésforgó következő kultúrájában gyomosítani fog. A napraforgó árvakelés kezelése ezért fontos, és a herbicid-toleráns növények terjedésével több odafigyelést igényel.

 Alaktana

A napraforgó sziklevele nagy, akár 3 cm hosszú is lehet, tojásdad alakú. Lomblevele hosszú nyélen ül, csúcsos tojásdad alakú, serteszőröktől érdes, idővel igen nagy és vaskos lesz. Szára dudvás, szintén zömök, ugyancsak érdes. Fészek virágzata hatalmas, akár 30 cm átmérőjű is lehet, külső peremén érdes fészek-pikkelyekkel. A tányér szélén sárga színű nyelves virágok, középütt csöves virágok találhatók. Virágzás idején a méhek intenzíven látogatják a növényt. Szürkés színű, nagy olajtartalmú kaszatterméséért vetik.

Előfordulása

A napraforgó árvakelésével gyakorlatilag minden szántóföldön találkozhatunk, ahol termesztenek napraforgót. A mag több évig életképes a talajban. A napraforgó ugyan leginkább tavasszal csírázik, de hosszú, meleg őszön is előfordulhat a kelése.

Az országos gyomfelvételezések szerint a T4-es életformájú, árvakelésű napraforgó igen gyakorinak számít, hiszen az első húsz legfontosabb gyomnövényünk közé tartozik. Az elmúlt évtizedek tendenciája szerint kalászosokban csökkenő jelentőségű, azonban a kukoricavetésekben egyre jelentősebb, megközelítve az 1%-os borítási hányadot.

Kártétel, védekezés:

Magyarországon a napraforgó vetésterületének döntő hányadában valamely herbicid-ellenálló napraforgót termesztjük, ami tribenuron-metil toleráns, vagy imidazolinon (imazamox) ellenálló lehet. Ennek megfelelően az árvakelés is ellenálló egyes gyomirtókkal szemben. Ez a tulajdonság messzemenően befolyásolja a védekezési lehetőségeket. A tribenuron-toleráns napraforgó árvakelésű egyedei a kalászos állományokban okozhatnak gondot, ha ugyanerre a gyomirtó hatóanyagra alapozzuk a kalászos védelmét. Ilyen esetben tehát más hatóanyaggal lehetünk eredményesek. Az imidazolinon ellenálló napraforgó pedig főként a pillangósvirágú kultúrákban, így szójában, borsóban, here-félékben kíván nagyobb körültekintést, és az imazamoxtól eltérő hatóanyagot. Ha egy termelő üzem adott esetben mindkét herbicid-ellenálló napraforgót termeszti, akkor előfordulhat, hogy egy területen vegyes ellenállóságú magkészlet található. Természetesen a herbicidekkel szemben semmilyen ellenállósággal nem felvértezett napraforgó is képes gyomosítani, de ennek irtása könnyebb feladat.
A napraforgó helyes termesztés-technológiája, így az egyöntetű érés, jól időzíthető betakarítás mellett kevesebb mag kerül a talajra, és csökken az árvakelés mértéke.