Ismertetők

Növényvédő szeres flakonok, csávázószeres zsákok – mi lesz velük?

Bár a felhasználónak kötelező elszámolnia azzal, hogy hová lett a vegyszeres göngyöleg, a forgalomba került kannák és zsákok negyede nem érkezik el a gyűjtőhelyre.

Nem bomlik el

A kis kiszereléses, szabadforgalmú szerek göngyölegét nem is szükséges a speciális gyűjtőhelyekre vinni. Ennek ellenére sok műanyag flakon végzi a táblák mentén eldobálva. Ez az „esztétikai élmény” szinte örökéletű. A műanyag termékek a természetben gyakorlatilag nem bomlanak le. Amelyikről ezt állítják, az is csak kisebb darabokra esik az UV-sugárzás hatására, majd hasznosíthatatlan ballasztot képez a termőföldben. Magától adódik, hogy egy ennyire tartós, a vegyszereknek is ellenálló terméket újra használhatóvá kellene tenni. Sajnos, a hamisított növényvédő szert forgalmazók is kiveszik részüket a hulladékudvarokba szállított kannák „újrahasznosításából”.

Mennyire tudatos?

Az európai statisztikai adatok alapján az agráriumban keletkezett hulladék mennyisége sem a tagállam nagyságával, sem az iparosodás mértékével, sem az állattenyésztés súlyával nem függ össze. Németország minden paraméterében kiemelkedik az Unióban, mégis kevesebb hulladékot bocsát ki ebben az ágazatban, mint mi! Arra kell gondolnunk, hogy jóval tudatosabbak a csomagolóanyagok megválasztása terén. Franciaország pedig – ahol nagyon sok hulladék keletkezik –, jó hatékonysággal visszagyűjti a műanyagot, és darálás után új terméket készít belőle.

Mennyire hasznos?

Nálunk a leghaladóbb eljárás szerint a darálást követően fűtésre fordítjuk az égetéskor keletkező energiát. De eddig a lépésig is nehéz eljutni, hiszen előbb be kell gyűjteni a szennyezett csomagolóanyagokat, majd a hulladékfeldolgozás helyére szállítani. Ha belegondolunk, milyen anyagkeveredés van egy ilyen gyűjtőhelyen, és hogy a flakon térfogatának java része levegő, akkor át tudjuk érezni a göngyöleg-kezelés problémáit. A kormány termékdíjjal igyekszik rávenni a gyártókat a környezettudatos anyagválasztásra. A termékdíj egy részét visszaigényelhetik azok, akik szervezett visszagyűjtési rendszerhez csatlakoznak. Így érhető el, hogy az egy évben keletkező 2250 tonna növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz ¾-e ellenőrzött módon fejezze be az életciklusát (2016. évi adat).

Átalakuló piac

Sajnos, egyre több a „potyautas” a rendszerben. Ennek legfőbb oka, hogy növekszik a folyékony tápanyagot hordozó flakonok mennyisége. Csakhogy ezeket a forgalmazók nem tekintik növényvédő szeres göngyölegnek, így hozzájárulást sem fizetnek a megsemmisítésükért. A jelenlegi szabályozás szerint a tápoldatos kanna valóban nem minősül veszélyes hulladéknak, akár a szelektív műanyaggyűjtés keretében is kezelhető lenne. A gazdák viszont egy kalap alá veszik a lombtrágyás göngyöleget a növényvédő szeressel, és – érthető módon – ezt is elviszik a gyűjtőpontra. Következmény: a szervezett gyűjtés és megsemmisítés forrásai egyre szűkösebbek, miközben a kezelendő mennyiség makacsul növekszik.

A keletkezett hulladék mennyisége az agráriumban, erdészetben és halászatban (2014)

Forrás: Eurostat

Mindannyiunk ügye

Lassan 15 éve működik hazánkban a CSEBER Nonprofit Kft., azaz a Csomagoló Eszköz Begyűjtési Rendszer. Célja a növényvédő szerrel szennyezett göngyölegek minél nagyobb arányú visszagyűjtésének és ártalmatlanításának megszervezése. Szolgáltatása a gazdálkodók számára ingyenes.

Kik és miért működtetik?

A szervezetet maguk a gyártók, azaz a csomagolóeszközt elsőként forgalomba hozó cégek hozták létre, ma mintegy 100 cég anyagi hozzájárulásából működik. A kiterjesztett gyártói felelősség jegyében a céljuk az, hogy a vegyszeres göngyöleg életútját végigkísérjék és ne pusztán ártalmatlanításban, hanem valódi hasznosításban érjen véget. Franciaországban például már eljutottak odáig, hogy a kommunális szennyvízelvezetés műanyag idomait, csöveit gyártják használt, növényvédő szeres flakonokból.

A környezetvédelmi termékdíjat – műanyag esetén 57 forintot kilónként – minden első belföldi forgalomba hozónak meg kell fizetnie. Ez alól a CSEBER partnerei sem képeznek kivételt, de termékdíj-visszaigénylési lehetőségük van az igazoltan visszagyűjtött, szennyezett göngyölegek után.   Magyarországon a forgalomba hozott vegyszeres csomagolóanyagok cca. ¾-e érkezik így vissza a CSEBER 160 gyűjtőpontjára. A nem szennyezett csomagolóeszközöket (pl. raklap, kartondoboz stb.) termékdíj ellenében az állam gyűjti és kezeli.

Így bánjunk az kiürült kannával!

A sikeres hulladékhasznosítás érdekében is fontos, hogy a gazdák helyesen kezeljék a kiürült kannát. Háromszor öblítsék ki, majd átszúrva tegyék alkalmatlanná az újbóli felhasználásra, kéri a CSEBER ügyvezetője, Fenyvesi Rita. Ezzel a módszerrel biztosíthatjuk, hogy a kannát senki ne használhassa újra, egyúttal a hamisított növényvédő szerek mennyiségét is csökkenteni tudjuk. Az ECPA rövid oktatófilmjei a gyakorlatban is bemutatják a kannák szakszerű tisztítását és kezelését.